A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
20. századi magyar művészet kortárs magyar írók gyűjteményéből
kortárs magyar képzőművészet számára tett jószolgálatnak tekinthető az is, hogy egy-egy könyve borítójára nemcsak Ferenczy Béni művét helyeztette, hanem a fiatal Szotyory Lászlóét is. Gergely Ágnes Bálint Endre külföldi megismertetését segítette elő azzal, hogy angol nyelvű verseskötete borítóját a művész Fényben és árnyban című monotípiájával kívánta ékesíteni. Az 1948 óta Párizsban élő Hantai Simon művei Magyarországon évtizedeken át kizárólag Juhász Ferenc köteteinek borítólapján voltak láthatók. Olvasók és művészetbarátok egész nemzedéke Juhásznak köszönhetően találkozott először a tasizmus egyik fő képviselőjének nevével és művészetével. Juhász köteteinek borítólapjára kerülve vált szélesebb körben ismertté Csernus Tibor, Hajnal Gabriella és Kass János egyegy műve is. Külön tanulmányban kellene számot adni arról, hogy Juhász az 1960-as évek második felétől művészeti íróként és az Új írás szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként mi mindent tett képzőművészetünk háttérbe szorított, rejtett értékeinek fölfedezése, elfogadtatása érdekében. Gyurkovics Tibor ilyen jellegű tevékenysége máig tart; akik csak színpadi szerzőként és egy idő óta a politikai csatározásokban részt verő publicistaként ismerik őt, azok számára meglepetés az 1990-ben megjelent Táj, nővel című kötete, benne a festészet régebbi és újabb mestereiről és műveikről szóló versekkel. Az írók közül többen képzőművészekkel személyes kapcsolatba kerülve alkotások létrehozásában is szerepet játszottak. Ezt leginkább fölismerhető módon a róluk készült portrék bizonyítják. Közülük Csernus Tibor Juhász Ferencről készített festménye azért érdemel különös figyelmet, mert irodalomtörténeti jelentőségű pillanatot és helyzetet örökít meg. Akkor készült, amikor Juhász A tékozló országot megalkotva a kultúrpolitika egyik kedvencéből máról holnapra ellenérzéseket, sőt indulatokat kiváltó problematikus költő lett. Erre az önként vállalt új helyzetre és költősorsra utal a látomásokkal teli költői univerzum képzőművészeti ábrázolására vállalkozó Rátkay Endre Juhászból lett király című festménye is. A Ferenczy Béni utolsó korszakához tartozó remekműnek, az Aranykor című szobornak Hubay Miklós Vergilius IV. eclogájának sorait idézve keresztapja lett. Ferenczy Béni bikaviadal-sorozata pedig annak köszönhetően jött létre, hogy Hubay mexikói utazásról hazatérve beszámolt egy ilyen rendezvényről. A legérdekesebb történet, ahogyan Kassák Húsvét-szigeti kőfej-óriások című kollázsa megszületett. 1967 márciusában az Új írás szerkesztősége teljes folyóiratszámot szentelt a 80. születésnapját ünneplő Kassák munkásságának. Az ünnepeltet köszöntve Juhász többek között a következőket írta: „Arca, ez a kő-hasábokból és pórusos őskőzet-gyökerekből összefont arc (mint megkövesedett tengerililiom-csokor) kemény volt és ős-idejű, mintha nemcsak a mát, de a földtörténeti időt is mutatta volna, mindazt, ami volt, amik voltunk. Tömbszerűsége, hasábossága a Húsvét-szigeti szobrokra emlékeztetett, vagy a dél-amerikai ősindián isten-szobrokra." A folyóiratszám megjelenését követően, március 12-én Kassák eljuttatta Juhászhoz az ajándékul adott kollázst. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy Juhász szövege ihlette a közvetve önarcképnek is tekinthető mű létrehozására. Az is az esemény különlegességéhez tartozik, hogy Juhász szövegét elolvasva épp rendelkezett a kollázshoz szükséges képanyaggal. Arra a kérdésre válaszolva, hogy kortárs magyar képzőművészeknek és műveiknek milyen szerepük volt irodalmi alkotások létrejöttében, a kiállításunkon szereplő tizenkét író esetében is költemények és prózai szövegek sokaságát lehet megemlíteni: többek között Somlyó György Ferenczy Béni Petőfi-szobrára című költeményét és a szintén Ferenczy Béni ihlette versét, a Szobrok párbeszédét, Károlyi Amy Ország Lili című költeményét és Ország Lili titkai című versciklusát, Jánosy István képzőművészeti ihletésű számos műve közül az öccséről szóló Akrobatika, A bolondok királya, A kötéltáncos halála című verset, a Ferenczy Béniről írott vers-triptichont, az Illés Árpád egy-egy művének vagy a festő emlékének szentelt régebbi és újabb verseket, Orbán Ottó Barcsay Jenő, Goldmann György és Kondor Béla egyegy művére írott költeményét, Golgota kávéház című versének Hornyánszky Gyula alakját fölidéző részét, Juhász Ferenc 1980-ban megjelent Versprózák című gyűjteményes kötetének írásait, Hubay Miklós Úton és itthon, Aranykor, Napló nélkülem, Végtelen napjaim című kötetének Ferenczy Béniről szóló fejezeteit. Velük kapcsolatban tárlatunk anyagára is figyelemmel azt kell mindenek előtt kiemelnünk, hogy a súlyos betegség és magatehetetlenség állapotában is alkotni akaró, hosszas erőfeszítések után ismét alkotni is tudó Ferenczy Béni példa volt az 1956 után válságba került, hallgatásba és tétlenségbe menekülő írók számára. Kései szobra, az Aranykor, mely mint már Genthon István észrevette, „a fanyüvő fiatal Herkules, az akadályokat nem ismerő siheder" hatásos plasztikai képe, ezt az emberi, alkotói magatartást sugározza. A tizenkét író lakásában található gyűjtemény személyes vonatkozásainak mindez korántsem a teljessége. A műtárgyak megszerzésének - kiválasztásának, odaajándékozásának vagy megvásárlásának - is története van. A festmények, grafikák többsége valamely, jószolgálat - kiállításrendezés, katalógusszöveg-írás, tárlatmegnyitás, a sajtóban közölt méltatás - viszonzásaként, születésnapi ajándékként vagy találkozás, műterem látogatás emlékére került az író tulajdonába. Hubay Miklós Művek és barátok című írásában olvasható ajándékozástörténetek közül több a magyar művelődéstörténetnek is különleges epizódja. Károlyi Amy ajándékozástörténetei, melyek az írónő által összeállított Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben című kötetben olvashatók, azért tarthatnak számot érdeklődésre, mert egy-egy műtárgy elszármazásának históriájában benne rejlik irodalmi alkotás megszületésének története is. 2