A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Hommage á Kassák. Magyar és külföldi művészek alkotásai 1922-1994

KASSÁK MÚZEUM 1976-1996 Húsz esztendővel ezelőtt, 1976. november 26-án nyílt meg a Kassák Múzeum. Létrehozása fontos állomása volt a modern magyar művészet rehabilitációjának, mindenek előtt az egyik legtöbbet vitatott - és támadott - avantgárd irányzat, a konstruktivizmus „tűrt"-ből elfogadottá, vagy legalábbis polgárjogúvá válásának. A kedvező fordulat létrejöttében döntő szerepet játszott az a mind nagyobb és föltűnőbb siker, amit Kassák képzőművészeti alkotásai a nagy nyugat-európai kiállításokon és a nemzetközi műtárgykereskedelemben elértek. Hogy a hazai kultúrpolitika különböző szintű irányítóiból még 1976-ra sem tűntek el Kassák munkásságával kapcsolatban az aggályok, azt a megnyitó ünnepség programja is érzékeltette. Hivatalosan az Óbudai Klubház épületeként adták át a felújított Zichy-kastélyt, a múzeumavatásra csak az utolsó pillanatban - Kassák Lajosné határozott kérésére - beiktatott tárlatvezetés utalt. Az elkészült állandó kiállításon a pártközpont szakértőinek utasítására még közvetlenül a megnyitás előtt is szükséges volt korrekciókat végrehajtani. A Kassák Múzeumba került gyűjtemény induló anyaga a Kassák Lajosnéval 1975 júliusában kötött szerződés alapján 484 képzőművészeti alkotás, 311 fotó, 1575 levél, 5085 kézirat, 2263 könyv, folyóirat, nyomtatvány és 212 relikvia volt. Ez az anyag a folyamatos gyűjtés, az olykor igen értékes adományok és leginkább Kassák Lajosné nagylelkű végrendelkezésének köszönhetően mára egészében véve a kétszeresére növekedett. A jelenlegi állomány: 1661 képzőművészeti alkotás, 3103 fotó, 6835 levél, 9700 kézirat, 3185 könyv, folyóirat, aprónyomtatvány, plakát, 215 relikvia. A képzőművészeti gyűjtemény törzsanyagát Kassák Lajos művei alkotják. Számszerűen az úgynevezett békásmegyeri korszak és az utolsó alkotói periódus, az 1956 utáni évtized anyaga a legnagyobb. Kisebb, ám művészettörténetileg rendkívül értékes az 1920-as évekből származó művek Kassák klasszikus avantgárd korszakáról teljes képet adó együttese. Nem véletlen, hogy ezek az alkotások a múzeumok közötti kölcsönzés keretében szinte folyamatosan járják a világot. Külön gyűjtemény a múzeum képzőművészeti anyagában a Kassákról készített portrék kollekciója, többek között olyan mesterek alkotásaival, mint Bálint Endre, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Ferenczy Béni, Gergely Tibor, Kmetty János, Martyn Ferenc, Nemes Lampérth József, Spangher Ferenc, Szandai Sándor, Szigethy István. Külön sorozat állítható össze azokból a művekből, melyeket Kassák ajándékul kapott pályatársaitól, Bálint Endrétől, Czóbel Bélától, Gadányi Jenőtől, Hincz Gyulától, Kádár Bélától, Perlrott Csaba Vilmostól és másoktól. E kollekció ékessége Mattis Teutsch János 1918-ból való remek olajfestménye. A csaknem 100 darabból álló Hommage à Kassák anyagról mostani bemutatása kapcsán olvasható részletes tájékoztató. A fotógyűjtemény - valóságos huszadik századi magyar fotótörténet a Kassákról készített felvételek tükrében, olyan mesterek eredeti műveivel, mint Rónai Dénes, Révai Ilka, André Kertész, Pécsi József, Szélpál Árpád, Gönci Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Rédner Márta, Koffán Károly, Zinner Erzsébet, Vattay Elemér, Molnár Edit, Vámos László és még sokan mások. Őriz a gyűjtemény eredeti felvételeket az 1920-as évek több külföldi avantgárdista alkotójáról is. Nemzetközileg is ritkaságnak számít Willi Baumeister 1920 után alkotott fotografika-sorozata. A gazdag levél- és kéziratanyag az író és mozgalomszervező Kassák tevékenységét, szakmai és magánéleti kapcsolatait a legtöbb korszakra nézve szinte hiánytalanul dokumentálja, számos kiadatlan, elfeledett művet is tartalmazva s alapját képezve a költői életmű majdani kritikai kiadásának, továbbá szépprózai, publicisztikai és levelezéskötetek megjelentetésének. A könyvgyűjtemény különlegessége az a valóban muzeális értékű könyv- és folyóirategyüttes, melynek egyes darabjait Kassák az 1920-as években a Ma szerkesztőjeként az európai és amerikai avantgárd mozgalmak vezetőitől, munkatársaitól kapta. E kollekción belül nemzetközileg is kiemelkedő az avantgárd folyóiratok ritka példányaiból álló gazdag és változatos anyag. Egy másik könyv- és folyóiratkollekció az olasz futurizmusról nyújt szinte teljes képet. Ez a kuriózumokban gazdag képzőművészeti, fotó-, kézirat-, könyv- és folyóiratanyag volt kezdettől fogva az alapja a Múzeum időszaki kiállításainak, melyek a tudományos feltárás igényével Kassák munkásságának egy-egy kevésbé ismert részét, illetve a magyar avantgárd elfeledett vállalkozásait, alkotóit ismertették meg az érdeklődőkkel. így jött létre időszaki kiállítás Kassák reklámgrafikai munkásságáról (1977), a hazai és külföldi avantgárd folyóiratokról (1978), az 1920-as évek budapesti avantgárdjáról (1980), a futurizmusról (1981), a magyar avantgárd plakátművészetről (1985), Avantgárd és proletkult címmel a Munka-körről (1988), Kassák és Párizs kapcsolatáról (1990), a Kassákról készített képzőművészeti portrék és fotók anyagából (1991, 1992), a mozgalomszervező és folyóiratszerkesztő Kassák nemzetközi kapcsolatairól (1993), az avantgárd-pártoló Mentor könyvesbolt tevékenységéről (1996). A magyar avantgárd régebbi és későbbi alkotói közül olyan izgalmas egyéniségek szerepeltek életművükkel vagy életművük egy részével az időszaki kiállítások egy másik sorozatában, mint Mattis Teutsch János (1983), Nemes Lampérth József (1984), az avantgárd-organizátor és festő Szittya Emil (1989), a fotográfus Gönci Sándor (1992), Vattay Elemér (1993), Lengyel Lajos (1995), a fametsző Buday György (1995) és külföldről fogadott kiállítás révén John Heartfield (1979), Kovács Attila (1991), Anton Stankowsky (1992), Walter Dexel (1994). Másik kiállítássorozat indult el Vattay Elemér, Dévényi Iván (1993) és Haas János (1990) magángyűjteményének bemutatásával. Külföldön 1987-től kezdődően 12 önálló kiállításon mutattuk be gyűjteményünk anyagával múzeumunk névadójának munkásságát. E sorozat állomásai a következő városok voltak: Berlin, Weimar (1987), Moszkva, Varsó, Prága (1988), Düsseldorf (1989), Tokió, Berlin (1991), Pozsony, Érsekújvár (1992), Tokió (1994). Lisszabon (1996). Az első berlini kiállítás a város alapításának 750. évfordulója alkalmából lezajlott kulturális rendezvénysorozat programjába illeszkedett. Az érsekújvári kiállítás Kassák első köztéri szobrának fölállításával volt kapcsolatos. Az idei lisszaboni tárlattal Magyarország millecentenáriumáról emlékezett meg a fogadó intézmény. A Petőfi Irodalmi Múzeum fináléjaként működő Kassák Múzeum tudományos műhelyében több szövegkiadás, tanulmánykötet, forráskiadvány született; a tudományos megalapozottság és feltárás igényével készültek a kiállítások katalógusai is. Cs. F. A kiállítást rendezte: Csaplár Ferenc 1996. november 24 - 1997. január 26. KASSÁK MÚZEUM ÉS ARCHÍVUM • 1033 BUDAPEST • FŐ TÉR 1. Felelős kiadó: Praznovszky Mihály Megjelent a Kassák Múzeum fennállásának 20. esztendejében