A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Vattay

KASSÁK LAJOS / EGY FÉNYKÉPEM ALÁ TOLDALAGI PÁL/ LÉGY ACÉL VAGY BETON Nem szeretek tükörbe nézni nem kívánom látni mi épül mi omladozik rajtam. Fényképész barátom rávett álljak a gépe elé. Ez vagyok hát amit a kép mutat állapítom meg csodálkozón. Egy ember kegyetlenül megformált ember furcsa kalappal a fején. 80 éves. Megtöretlen. Igazi csavargóhoz vadnyugati farmerhez vagy a kiközösített hívőkhöz hasonló. Valahova a világ végére került. Mintha egyedül élne a földön mintha nem is a földön élne. Mély szemei összezárt szája mögé bújt. Ez lennék én? Istenemre mondom ez vagyok. Vakvágányok, vaksötétségű zsákutcák: Készülj erre fel és ne a Kertre, hol a rózsa illatozik, és énekel a csalogány; valódi szörnyek vesznek körül. Álarcukat ritkán vetik le. Ha játék, befejeződött. A tudat erősödjék meg benned erről. Légy acél, vagy inkább beton, mert máskülönben a gonoszság a pókhálójával befon, elgyengít, és akaratára nem ismered fel, nem tudod, hogy kik a veszélyes kufárok, szélhámosok és alkuszok. ELEMÉRNEK ŐSZINTE BARÁTSÁGGAL TOLDALAGI PÁL 1972. MÁJUS 8. 1966 IX I I