A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Vajda Júlia
Öltözködni tanított Júlia. Értett a személyiséghez, az anyaghoz és a színekhez. Szívszorongató volt Júlia emberi tisztasága, szerénysége, szókimondása és hallgatása. Hallgatni tudott az őrjöngő, jelenetező férfiak között. Miközben nyilvános közjátékok zajlottak, az ő talán nem is titkolandó titkai ismeretlenek maradtak. Hallgatott Vajda Lajos és saját belső dolgairól. Egyszer elvitt Szentendrére. Egész nap együtt bolyongtunk. Mutatta a Vajdával közösen használt lakásokat, albérleteket. Sok mindent. Például azt a kovácsoltvas „szigonyos" ablakrácsot, amit Vajda is és Bálint Bandi is sokszor megörökített képein. Mutatta a házakat, amikben éltek, ahol megfordultak, beszélt arról, milyen volt életük. Megmutatta a mészárszék helyét, ahonnan Vajda a legolcsóbb papírt, a csomagoláshoz használt zsírpapírt vette, hogy arra rajzoljon. Felhívta a figyelmemet azokra a motívumokra, szimbólumokra, amiket Szentendrén fedeztek fel. Beszélt múltról és jelenről, átjáróházakat, titkos falépcsőket, mohos sírköveket, ferde ablakokat mutatott. Végül arra kért, menjünk el mindazokhoz, akik ismerték Vajdát, akik még élnek. Meséltessük őket! Emlékezzenek rá! Erre azonban sajnos már nem került sor. Aztán Júlia első önálló kiállítása Városmajor utcai lakásunkban. Kemény és vad idők közepette. Talán az első avantgárd kiállítás a kemény kommunizmus idején - a házkutatások, letartóztatások, telefonlehallgatások korszakában-, amikor az absztrakt művészet nemcsak burzsoá csökevénynek, hanem ellenséges megnyilatkozásnak számított. Mi azonban boldogok voltunk. Átrendeztük, kiürítettük az egész lakást. Csak egy keskeny alvóhelyet hagytunk a „télikertnek" kinevezett részben. Ma már nem tudom, hová tettük a kétszemélyes rekamiét. Szekrények nem voltak, a könyvespolcok elé panelek kerültek. A műtermet több részre osztották kiállító falakkal. Az ajtóra is képeket szegezett Jaki. Azt ígérte, hogy a falakról, ajtókról eltünteti a szöghelyeket. De ez elmaradt. Harminc év múlva renováltattunk. Ezek a foltok, lyukak őrizték évtizedeken át a kiállítás emlékét. 3