A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Molnár Farkas

A Hankóczy Jenő u. 3/A alatti villa /1932 felépítmény. A kubusos szerkesztés a Vörös kockaház tervezőjéhez illetően még Walter Gropius egykorú épületeinél is következetesebb volt. A következő évtől kezdve Molnár Farkas már önálló tervezőként dolgozott. Egymás után épültek villái, amelyekre még évekig a zárt kubusos szerkesztés voltjellemző, bár kiugró külső lépcsősorral, egy-egy árnyékos terasszal, a többitől eltérő nagyméretű ablakkal igyekezett a zárt formát és a monotóniát megtörve hangsúlyt adni valamely építészeti részletnek. A Napraforgó utcai villa csaknem faltól falig érő nagy fekvő ablakaitól rövid út vezetett a szalagablakokig, amelyek a Hankóczy Jenő utca 3/A alatti villától, a Toldy Ferenc utca 1/B alatti társasháztól Schwarz Manó szegedi házáig (Berzsenyi utca 4.) és a Lötz Károly utca 4/B sz. házig meghatározták Molnár épületeit a 30-as évek közepén. A szalagablak már nem annyira a Bauhaus, mint inkább Le Corbusier hatásáról árulkodott. A harmincas évek közepére kialakult Molnár egyéni hangja, amely következetesebb és szigorúbb, mondhatjuk talán doktrinerebb is volt magyar kortársaiénál. Nem törekedett eleganciára, mint Kozma Lajos, sem könnyedségre, mint Rimanóczy Gyula. A Lejtő út 2/A alatti Dálnoki Kovács-villa kivétel volt a szabály alól. Molnár szokatlan szabadságot engedett meg magának: a többi villájához hasonlóan szerkesztett kockaház emeletét csak félig építette be, és a hálószobák mellett fennmaradó területen alakította ki a tetőteraszt. A földszinti lakószobát a déli homlokzat fele-szélességében egy félköríves bővítménnyel, egy vertikálisan osztott virágablak mögötti télikerttel egészítette ki. A lépcsőház a korábbi épületeitől eltérően a kubus belsejéből félhenger palást mögött a nyugati falra került. Az épület felszabadult a kockaház-kötöttség alól, eredetéről csak az alaprajz árulkodik. Molnár Farkas ezzel a házzal érte el élete legnagyobb elismerését: az 1933. évi milánói triennálén a kis családi ház kategóriában a legjobb minősítést kapta. A következő évek épületei, a Harangvirág u. 11. alatti Tyroler-villa, a Csévi köz 7/A (Fischer Józseffel közösen), a Pasaréti út 7.-Trombitás út 32. villa-társasház együttes, a Mese u. 8. alatti villa mind azt mutatják, hogy Molnár Farkas fokozatosan távolodott a doktrinér szerkesztési módtól. Már nemcsak a benapozásra figyelt, hanem az enyhet adó árnyékra is, a fény-árnyék funkcionális kettőssége mellett annak tömeget osztó hatására is. A meghatározó elem azonban továbbra is a konstruktív funkcionalizmus maradt. Miközben a harmincas években kibontakozott Molnár Farkas építészeti munkássága, tevékenységének másik részét a szervező munka töltötte ki. A CIAM magyarországi 24