A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Molnár Farkas
Reklámvárosával szerepel, melyben a komplex reklámpavilon-elv egy egész - ideális, utópikus - városrész arculatát határozza meg. 3 0 Molnár Farkas sokoldalúan éi a tágabb értelemben vett grafika lehetőségeivel. Rajzai, rézkarcai, linóleummetszetei, temperaképei, litográfiái, nyomtatványai, montázsai lehetnek tervek, ideák megfogalmazásai és önmagukban megálló, befejezett művek is. Gyakran dokumentálják Molnár egyéb területeken végzett munkáját, személyes kötődéseit, érdeklődését. Hátteret, magyarázatot adnak kiemelkedő autonóm képzőművészeti vagy építészeti műveinek, rejtett összefüggésekre mutatnak rá. A különböző műfajok váltogatása, a művészet akadémikus hierarchiájának felborítása, a műfajok kötött rendjének megtörése Molnár Farkas tudatosan választott módszere a valóságformáló művészet megvalósítása érdekében. JEGYZETEK I Molnár Farkas levele Genthon Istvánnak. Pécs, 1924. okt. 10. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, 1-10/598. 1-2. 2 Haiman György: A Kner-család és a magyar könyvművészet. Bp. 1979. 3 Gellér Katalin: Építész-rajzok. In: A szecessziós könyvillusztráció Magyarországon (1895-1925). Miskolci Galéria, 1997. 74-77. 4 Tüskés Tibor: Az avantgárd vonzásában. Egy évtized (1915-1925) Pécs művészeti életében. In: A Krónika (1920-1921) repertóriuma. Pécs, 1978. 5-28. 5 Bajkay Éva: Expresszívek a Pécsi Művészkörből. Jelenkor, 1997. 9. 836. 6 Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Gyoma. 1917.; Kísértethistóriák. Idegen írók novellái. Ford.: Balázs Béla. Gyoma, 1917. 7 Das A und O des Bauhauses. Berlin Leipzig, 1995. 34-49. 8 Märzgefallenen Denkmal von Walter Gropius. Weimar, 1923. Staatliche Kunstsammlungen, Dresden, Itsz.: B 1972-26 9 Forgács Éva: Bauhaus. Pécs, 1991. 123-140. 10 Das A und O des Bauhauses. 59-70. II Farkas Molnár: Weimar. Bauhausausstellung 1923. 17. sz. Bauhaus-képeslap. Színes litográfia, 141x90mm. Staatliche Kunstsammlungen, Dresden, Itsz.: A 1973-200 12 Kurt Schmidt: Weimar. Bauhausausstellung. 18. sz. Bauhausképeslap. Színes litográfia, 143x99 mm. Kunstsammlungen zu Weimar, Itsz.: KK 10/75. 13 Mezei Ottó: Molnár Farkas. Bp. 1987. 9. 14 Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Bp. 1986. 69-70. 15 Kállai Ernő: Konstruktív művészet. Új Föld, 1927. 3. 58-61. 16 Das A und O des Bauhauses. 15-22. 17 Forgó Pál: Új építészet. Bp. 1928. 115. lap, 232. ábra 18 Kurt Schmidt: Ember a kapcsolótáblánál, 1924; Xanti Schainsky: Cirkusz, 1924. In: Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933. Berlin, 104. 19 Staatliches Bauhaus Weimar 1919-1923. Weimar-München, 1923. 97.; Herbert Bayer a hátsó lépcsőház három szintjéhez tervezett hasonló falképeket. 20 A KURI ÚT képeslapot közli: Új építés. Molnár Farkas munkái 1923-1933. Moholy-Nagy László előszavával. Bp. 1933. 4. 21 Mezei Ottó: i. m. 10. 22 Az Út folyóirat plakátjának terve. Közli: Szabó Júlia: A Bauhaus grafikái Pécsen. Jelenkor, 1969. 3. 269. 23 Bortnyik Sándorral a Bauhaus szellemében működő művészeti magániskolát terveztek 1928-ban. Ez azonban kellő anyagi eszközök híján nem valósult meg. Bortnyik szűkített programmal, a reklámgrafikára koncentrálva valósította meg Műhely nevű iskoláját. Ennek eredeti programjában az oktatók között szerepel Molnár Farkas neve, mint aki az „elementáris építészet" tárgyat tanítja. Molnár valószínűleg meg is fordult a Műhelyben, de rendszeresen csak a „konkurenciánál", az Atelier tervező műhelyiskolában tanított belsőépítészetet. 24 Bodri Ferenc: Molnár Farkas és a 100%. Magyar Építőművészet, 1968. 6. 55.; Tamás Aladár: Akkoriban szüntelenül fújt a szél. Bp. 1976. 346-347. 25 Molnár Farkas: A fotomontázsról. Magyar Iparművészet, 1931. 3-4. 69-70. 26 Molnár Farkasék lakása. Különlenyomat a Tér és Forma 1930. 3. számából. Továbbá: Molnár Farkas: Interieur (Fotomontázs). Új Szín, 1931. 1. 41. - Molnár Farkas gondosan ügyelt a fotó jó minőségére, olyan szakfotográfusokat választva ki, mint Haár Ferenc a Munka folyóirat köréből, aki bútortervezést tanult az Iparművészeti Iskolában Kaesz Gyula osztályában. A fotós és a műterem nevét mindig gondosan föltüntette. A Magyar Építészeti Múzeum Molnár Farkas-anyagában sok példát találunk az egyszerű montázsnak ezekre a fajtáira. 27 Molnár József: Reklámépítészet a Budapesti Nemzetközi Árumintavásáron. Térés Forma, 1930. 6. 288.; Ld. még: Mezei Ottó: A Bauhaus magyar előzményei: előzmények, együttműködés és kisugárzás. Bp. 1981. 28 Molnár Farkas: 1x1 Reklámstúdió pavilonterve. Tér és Forma, 1930. 288. 29 Molnár Farkas: Az OMIT irodája a Szép Otthon kiállításon, 1935. Fényképfölvétel. Magyar Építészeti Múzeum, Itsz.: 74. 01. 55. 30 Molnár Farkas: Reklámváros. Új Föld, 1927. 1.13. 22
