A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Külföldi művészek alkotásai magyar írók gyűjteményéből

MEZEI ANDRÁS A HOLOCAUST FÉNYEI Begin, Izrael egykori miniszterelnöke kijelentette, ha a Bibliában Árád neve mint városnév szerepel, akkor annak ott kell lennie - tette rá a mutatóujját a térképre a sivatagi Beer Sheewa városa és a Holt-tenger között. S ha már az államfői képzelet megajándékozta a fiatal zsidó államot az ókori város fölfedezésével, újkori felépítésével, a város száraz és jódos, gyógyító levegője is megajándékozhatta Sam Hercigert, a kelet-európai születésű, belga állampolgárból vált izraeli művészt azzal, hogy súlyos asztmáját túlélje néhány évvel e bibliai környezetben. Hogy ottjártam alkalmából megajándékozhasson holocaustbeli élményeinek fekete-fehér linómetszeteivel. Nem állítom, hogy ott, abban a pillanatban tudtam, hogy életem meghatározó értékeinek egyikéhez jutottam hozzá Hercigertől, aki 1917-ben született Budapesttől nem is olyan távoli lengyel falucskában. Aki megjárta Auschwitz bugyrait. Felszabadult. Megélte belga állampolgárként a művészi sikert, de sorsa s betegsége okán is oda vihette művészetét, a sivatag ama pontjára, amelyen sok ezer éves alapra építkezhetett Izrael népe. Ahol végül is „meglelte hazáját" - a városka körül a száraz és meleg széllel az ő emlékezetet szoborja napról-napra újabb és újabb alakzataival a futóhomok. Ott nyugszik az alkotó ember, aki lelkének méregtelenítéséért küzdve tette elviselhetővé az elviselhetetlent. Kinek sikerült lefosztania a haláltábor hús-vér valóságának naturáliáit, s megadatott a lényeg lényegét fénybe vinnie. Az élet magasabb fokú valóságát s a metafizikális tartalmakat megragadnia. így érthettem meg én magam is: Adorno csak a filozófia igazában élhette át, hogy „Auschwitzban meghalt az Isten". Ő onnan nem hatolhatott tovább. Sam Herciger számára azonban spiritualizálódhattak a lét-nemlét és a tudatunkat meghaladó valóság határai. Minden metszete üzenet. Auschwitzban nem halt meg az Isten! Nem pusztult ki az emberi méltóság és a velünk született erő. A mindenség eme pontjából nem vonult ki a földgolyóba gömbölyödött fény és geometria. Nem tört meg maga a szellem. Herciger összecsukló csontvázaiból az isteni konstrukcióba testesült fény állítja vissza a hitet az életbe. Minden metszete egy-egy metafizikus, tapasztalatbeli pillanat örökkévalósága. Ezt érezhették a deportáltak is, „Mikor a vagonajtókat széthúzták Komáromban, a kilencven hörgő tüdőbe szúrt a hajnali, éles levegő. S eszméletük beszűkült arra, hogy ki a fény? Mi a tér, ami bezúdult?" Igy és általa érthettem én magam is, hogy életem egyik nagy és meghatározó szerencséje volt Sam Hercigerrel való találkozásom, amit Ferenczi Edit festőnek köszönhetek. Sam Herciger: Fogoly /1973 SHEMUEL KATZ ÉS JERUZSÁLEM Bécsben született. Hitler elől menekítették szülei kisgyerekként Budapestre, hogy már-már két anyanyelvét is elhagyva 1958-ban a fiatal zsidó állam polgára legyen. Hogy pionírként települést létesítsen a galilleai hegyekben, s a mai napig is Kibuc Gaaton közösségének tagjaként dolgozzon, és egyben világhírű izraeli festővé, grafikussá váljon. Shemuel Katz életem része, ifjúkorom példaképe, aki ásóval és csákánnyal, nemcsak tustollal, nemcsak festőecsettél épített fel egy új hazát: a porló köveknél is maradandóbb művészetével. A holocauston is átmentett humorteli, szelíd természetét mentette át oda, az újkori honfoglalásba. Az ő megtalált Jeruzsálemét küldte vissza Európának, onnan ide Budapestre is. Színeit, formáit nem nyeli el az erős fény, nem harsogok. Szelídek, mint a béke városa bennünk. Mint a mindannyiunkban is megtalált „mennyei Jeruzsálem". Művé7