A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassákné Simon Jolán

Maeterlinck: Szent Antal csodája. Belvárosi Színház, 1919. A színpadkép bal oldalán hátul Simon Jolán a szolgálóasszony szerepében Papp Rezső felvétele szakácsnő, ahol nem a szakácsnőn van a hangsúly, hanem a misztikuson. Semmi naturalizmus természetesen, az egésznek úgy kell hatni, mint egy borzalmas tüneménynek. A tragédiát az ő megjelenése váltja ki."

3

6 A Faludi Iván vezette próbák során is szakmai kérdés volt Simon Jolán sajátos hangja. „Faludi megkért - olvasható az 1920. február 18-án kelt levélben - hogy azt a fejhangot használjam, ami olyan rossz volt a Rózsában. Mert ide az nagyon jó." 1920 márciusában sikerült először a csaknem fél éve Bécsben élő Kassákkal találkoznia. A kiutazáshoz igazolást kellett szereznie arról, hogy Németországban filmforgatásra várják. Egyik leveléből kiderül, hogy 1920 nyarán Bécsben játékfilmekben foglalkoztatták.

3

7 Később, a budapesti bemutató alkalmából cím szerint is megemlíti a Párizsi baba című alkotást, melyben - mint némi öniróniával közli - ő is „előfordul".

3

8 1921 július 21-én tagja lett az Ausztriában működő Verband der Filmdarsteller [Filmművészek Szövetsége] nevű szervezetnek.

39 Föltételezhető, hogy több akkori némafilm szereplői között felismerhető lenne alakja, arca. Az 1920. tavaszi kiutazásokhoz szabadságot kellett kérnie Bárdos Artúrtól. Újabb kérése nyomán május 12-én arról kapott értesítést, hogy a Belvárosi Színházhoz szóló szerződését a következő színházi szezonra nem hosszabbítják meg.

4

0 Egzisztenciális helyzete bizonytalanná vált, s ez újabb ok volt ahhoz, hogy Kassákot követve hosszabb bécsi tartózkodásra szánja el magát. Sikerült azt is elintéznie, hogy fiát magával vigye, lányait pedig ideiglenesen külföldi nevelőszülőknél helyezze el. Bécsben anyaként ismét áldozatot hozva minden idejét és energiáját Kassák és az 1920 májusában újra indított Ma ügyeinek szentelte. A bécsi hétköznapokat ismerő kortársak emlékezetében úgy maradt meg, mint aki minden terhet magára vállalt. „Az ő gondja volt - írja Vajda Sándor

4

1 - a mindennapi falat és a szobabér megszerzése. Kis varrógépe a sarokban zakatolt. Varrt egyszerűbb ruhákat, fehérneműt, átvett foltozómunkát és minden másmilyen otthon is elvégezhetőt is. Ő kereste fel mindazokat, akikről feltételezte, hogy hajlandók támogatni gondjaiban. Elment mindenüvé, ahol szívesen látták. Kommunistákhoz. Kunfi vagy Garbai híveihez, a kávéházak barlanglakóihoz. Néhány Ma-olvasót mindég talált, és mindég volt egy-két, a bécsi ingoványos gazdasági életben gyökeret eresztett magyar, aki kérés nélkül, magától értetődőn járult hozzá a folyóirat költségeihez." A bécsi Ma köréhez tartozó másik fiatal költő, Nádass József versben örökítette meg a háziasszony, előadóművész és feleség hivatását egyszerre betöltő Simon Jolán alakját:

4

2 harminchat éves múlt most az asszony angyalszárnyakkal 5