A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Kassák születésnapjai
gatva védelmébe vette Kassákot és festményeit a pályatárs elmarasztaló megjegyzéseivel szemben: „Kassáknál jobban hibáztatom azokat, akik megakadályozták a mozgalomhoz való visszatérésben. Ami pedig műveit illeti, nem vagyok szakértő. De megnéztem kiállítását; nekem tetszettek művei." 16 9 A kiállítás közönségsikerének érdekes mozzanata volt, hogy a Fényes Adolf Teremnek helyt adó bérház bejáratáról szinte minden este ellopták a Kassák tervezte plakátot. 170 Kassák több külföldi barátjának büszkén írt arról, hogy különösen a fiatalok látogatták nagy számban a tárlatot. 171 A Szegedi Egyetem című lapban a színházi rendezőnek készülő Paál István számolt be társainak a kiállításról. 17 2 Az egyetem padjaiból nemrég kikerült fiatal írt a Csongrád Megyei Hírlapban. 17 3 Ugyanakkor föltűnő, hogy a Népszabadság - bizonyára valós vagy vélt elvárásoknak eleget tenni igyekezve - csak az MTI-hír közlésével tájékoztatta olvasóit, a Mihályfi Ernő szerkesztette Magyar Nemzet pedig nem vett tudomást a kiállításról. E hiányt csak részben pótolhatta, hogy az Esti Hírlap a tárlatot beharangozó interjút közölt Kassákkal, s hogy a Népszava Kassák képarchitektúrái címmel cikket hozott. 17 5 A Csepel ismeretlen cikkírója a művelődéspolitika tapintatos bírálatára is vállalkozott: „Külföldön jobban ismerik Kassák Lajost, a modern festőművészet egyik vezető egyéniségét, mint nálunk, idehaza. Tárlatait a legnevesebb európai művészeti szalonok rendezik." A hivatalos véleménynek mondott ellent a Népszava cikkírója is, mikor a kiállítás képeivel, Kassák geometrikus absztrakciójával kapcsolatban „forradalmi magatartást" emlegetett. Szíj Rezső az Alföldben Kassák következetességét méltatva nyíltabban fogalmazott: „Tudott magára maradni, hátrányos helyzetbe kerülni, nem törődve azzal, kik mennek el mellette olcsó sikerek gőzében fürödve. Állta a harcot sereg nélküli elnémított vezérként is, [...] Még hallgatása is dobhártyát érő kiáltásként hatott." A vele készített interjúban Kassák is szólt a művelődéspolitikáról. Annak mert örülni, amit a hatalom kedvencei közé tartozó szakmabeli ellenfelek, közülük is mindenekelőtt a képzőművészeti főiskolán tanító mesterek a legkevésbé sem kívántak: „Nagyon boldogító érzés, hogy 80 éves koromban a legifjabb generáció újra hozzám jön műveivel. Sok függ attól, hogy a magyar társadalmi keretekben ezeket a fiatal tehetségeket hogyan lehet megnyilatkozáshoz segíteni." A születésnap megünneplésének másik látványos eseménye a Fészek Klubban március 20-án rendezett szerzői est volt. A szemtanú Gáspár Margit szerint még a közgyűlésekre és táncmulatságokra sem szoktak annyian eljönni a Fészekbe, mint amennyien most Kassákot ünnepelni eljöttek. 17 6 Többen, mint 1945 óta bármikor, bármilyen alkalommal. Bár az est egyik rendezője a Magyar Képzőművészek Szövetsége volt, a klub vezetősége - nyilván felsőbb utasításra - nem engedélyezte, hogy az esten a képzőművész Kassákot köszöntő és méltató beszéd is elhangozzon. A beszéd elmondására készülő Breznay József szereplését a meghívó kinyomtatása előtti utolsó pillanatban lefújták. 17 7 Ketten mondhattak köszöntőt: Varga Imre, a Fészek Klub elnöke a műsor elején házigazdaként és Nemes Nagy Ágnes a Magyar Irók Szövetsége nevében az írótársak egyikeként. 17 8 Az író iránti elismerést, nagyrabecsülést jelzi, hogy az előadásra kiválasztott költemények tolmácsolására a szakma legjobbjai közé tartozó Básti Lajost, Berek Katit, Koncz Gábort, Latinovits Zoltánt és Mensáros Lászlót kérték föl. A műsor zenei részét 21 A Fészek Klubban rendezett születésnapi est meghívója Kassák Lajos aláírásával
