A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák reklámtervek

Kassák reklámtervezői munkásságának kibontakozása elválaszthatatlan a reklámművészet 1920 utáni megújulásától. E megújulás kezdeményezői a németországi Bauhaus és az októberi forradalom győzelme után Moszkvában létrejött VHUTEMASZ mesterei voltak. Közülük a képzőművésznek indult Moholy Nagy László, Tatlin, Rodcsenko, El Liszickij és mások az új társadalmi szükségleteket felismerve túlléptek a táblaképfestészet határain, s a konstruktivizmus formai vívmányait a mindennapi környezet tárgyainak megtervezéséhez, így többek között egy korszerű reklámkultúra kialakításához használták fel. Kassák számára a konstruktivista táblaképfestészet jellegzetes produktuma, a képarchitektúra kezdettől fogva nem pusztán a társadalmi építés jelképes megvalósítása, a tisztaság, a harmónia és az egyensúly eszményének kifejezése volt, hanem egy új tárgyi kultúra, ezen belül a korszerű reklámművészet alapja is. Első reklámterveit (E I b e m ü h I, T i p o, Warenhaus AG, Tolo, Konstruktive Kunst, Ma-Einladung, Mentor 1923—26) a nyomdai betűk és színes geometriai formák dinamikus egyensúlyt sugárzó kombinációja jellemzi. Reklámtervei egy részében alkotóelemként felhasználta a fotót és a fotómontázst is (Budapesti Állatkert, Tó-mozi, Dunlop, Hungária Hírlapnyomda, Sportcikkek, 1926—28). Reklámépület-tervei arról tanúskodnak, hogy számára a reklámkészítés a közvetlen célkitűzésen túlmenően mindig az emberi környezet tudatos alakítását jelentette. Reklámterveit a Magyar Grafika 1928. május—júniusi különszámában majd a Magyar Könyv- és Reklámművészek Egyesületének 1930 áprilisában az Iparművészeti Múzeumban rendezett nagyszabású csoportkiállításán mutatta be a hazai közönségnek. Tapasztalatból tudta, hogy a gyakorlati munkásság akkor lehet igazán termékenyítő hatású, ha az elvek megfogalmazásával és propagálásával párosul. A reklám alapvető kérdéseiről, a plakát és kirakat problémáiról, a fotó és fotómontázs felhasználásáról közzétett gondolatai ma is aktuális tennivalókra figyelmeztetnek. (A reklám. Tisztaság könyve. Bp. 1926. 82—84.; Útban az elementáris tipográfia felé. Magyar Grafika 1928. 5—6. 144—148.; A reklám és a modern tipográfia. Reklámélet = RÉ 1928. 3. 1—3.; Az ucca és a reklám. RÉ 1928. 5. 1—5.; Néhány megjegyzés. RE 1928. 6. 3—5.; Fotómontázs. RÉ 1930. 5. 7—8.) Reklámtervezői tevékenysége az 1930-as évek első felében saját könyveinek, kiadványainak propagálásával kapcsolatos munkára korlátozódott (előfizetési ívek, a Munka Kultúrstúdiójának propagandaszáma). Három évtizedes szünet után, az 1960-as években több külföldi és hazai kiállításához plakátot és katalógust tervezett (G a lerie Denise René, Paris, 196 0.; Galerie Klihm, München, 196 5.; Fényes Adolf Terem, Budapest, 1 9 67). Az 1925—30-ban készült plakátjainak, reklámlapjainak tekintélyes része sajnos elkallódott. Közülük néhányról (Fischer Verlag, Tisztaság könyve, Egy ember élete, Munka, Virradat, Magyar Hírlap, a Nyugat Ady jubileuma) Kassák levelezéséből és az 1930 áprilisi kiállításról készült felvételek alapján van tudomásunk. Csaplár Ferenc Pécsi József felvétele, 1928 A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM KASSÁK EMLÉKMÚZEUMA Budapest III. ker. Fő tér 1. Telefon: 687-021 Nyitva hétfő kivételével naponta 10—18 óráig A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette: Csaplár Ferenc A katalógust tervezte: Fajjeó János Fotó: Flesch Bálint Felelős kiadó: Rigó László 8242 - Révai Nyomda, Budapest - F. v.: Bede István