A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák Lajos CV/Csaplár Ferenc

KASSÁK LAJOS 1887 Március 21-én született Érsekújvárott (ma: Nővé Zámky, Szlovák Köztársaság). Apja a magyarul csak törve beszélő szlovák Kassák István gyógyszertári szolga, anyja Istenes Erzsébet mosónő. Később született lánytestvérei: Mária, Teréz, Erzsébet. 1893 Május 10-én szülei házasságot kötnek. 1900 Az Érsekújvári Községi Katolikus Főgimnázium második osztályának ismétlő tanulójaként három tárgyból is meg­bukik. Otthagyja az iskolát, lakatosinasnak szegődik. 1903 Lakatossegéddé avatják. Az érsekújvári Első Általános Ipar­testület elnökségétől a szakma elsajátítását igazoló okleve­let kap. Először szülővárosában, majd Győrben, a vagongyár hídépítő üzemében dolgozik. Szabadidejében tájképeket, csendéleteket fest. 1904-1907 Budapestre megy, a Langfelder gépgyárban dolgozik. Pár hónap múlva visszatér szülővárosába, a helyi vasúti fűtőházban vállal munkát. Végleg Budapestre költözik, angyalföldi lakos lesz. 1906-ban anyja és testvérei is Budapestre jönnek; egy háztartásban lakik velük. Előbb a Magyar-Belga fémárugyárban, majd a fővárosi villamos­vonalakat működtető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság angyalföldi szerelőüzemében, továbbá az Aigner-Fábián­és a Kaszab-féle csavargyárban, ezt követően az újpesti Jutagyár lakatosműhelyében dolgozik. Bekapcsolódik a munkásmozgalomba. Olvasni, művelődni kezd. Sztrájkokat szervez, utcai tüntetésekben vesz részt. Mozgalmi tevé­kenysége miatt feketelistára kerül, munkanélküli lesz. Verseket kezd írni. 1908 A Holnap című antológiát, továbbá a Nyugat című folyóirat és a Független Magyarország című napilap számait olvasva megismerkedik Ady, Babits, Juhász Gyula és Kosztolányi költészetével. Különösen Ady van nagy hatással rá. Az Újpest című hetilap november 22-i számában verse jelenik meg. Az első publikációt ugyanitt újabbak követik. Élettársi kapcsolatot létesít az előbb munkásnőként, majd festő­modellként dolgozó három gyermekes fiatalasszonnyal, Simon Jolánnal. 1909 Április 25-én verse jelenik meg a Független Magyarország­ban. Ugyanezen a napon Párizsba indul. Pozsonyig hajóval utazik. Innen gyalog megy tovább. Ausztrián, Németor­szágon és Belgiumon át vezető útjának főbb állomásai: Bécs, Passau, München, Augsburg, Mannheim, Stuttgart, Frankfurt, Brüsszel. A vándorló mesterlegények és az országúti csavargók életét éli. Útitársa először egy Gödrös Lajos nevű faszobrász, majd a modern irodalom és képzőművészet világában tájékozottnak számító Szittya Emil. A múzeumokban a századforduló és a régi korok mestereinek alkotásaival, az éjszakai menhelyeken a tár­sadalom kitaszítottjainak világával ismerkedik. Verseket küld haza a Független Magyarországnak. Stuttgartban saját verseskötet megjelentetését tervezi. Ugyanitt a rendőrség rövid ideig őrizetbe veszi; személyi adatai bekerülnek a német bűnügyi nyilvántartásba. Brüsszelben részt vesz egy anarchista összejövetelen. Letartóztatják, hetekig fogva tartják, majd kitoloncolják. Mint „veszélyes anarchistát" kiu­tasítják Németországból is. A határt illegálisan átlépve jut el a francia fővárosba. Decemberben visszatér Budapestre. 1910 A Független Magyarországon kívül a Renaissance című folyóirat is közölni kezdi verseit. Hegedűs Mária nevű nőis­merősétől kislánya születik. Sorsukra hagyja őket. Decem­berben Érsekújvárott meghal apja. 1911 A Népszava is közölni kezdi verseit. A Független Magyar­országban novellistaként is bemutatkozik. 1912 Teréz nevű húga révén családi kapcsolatba kerül Uitz Bélá­val; tárlatokat látogat, festőkről, képekről, zeneművekről vitatkozik sógorával. Részt vesz a május 23-i tüntetés, a „vérvörös csütörtök" eseményeiben. A Népszava, az Egyetértés, az Újság és a Vasárnapi Újság közli novelláit. Befejezi Misilló királysága című regényét. Életsiratás cím­mel novelláskötete jelenik meg. Pályakezdő íróként sikerül legfőbb célját elérnie: a Nyugat főszerkesztője, Osvát Ernő közlésre fogadja el a Misilló királyságát. 1913 Budapesten egy nemzetközi vándorkiállításon megismer­kedik a futuristák és expresszionisták képzőművészetével. Carlo di Carra egyik művének hatására Anarchistatemetés címmel novellát ír. Érdeklődése a dráma felé fordul. A Nyu­gatban megjelenik Fehér éjszakák című színpadi jelenete. Egy házikoncerten megismerkedik Bartók Béla zenéjével. 1914 Megjelenik három egyfelvonásost tartalmazó kötete, az Isten báránykái. A kiadvány előkészítése során kapcsolatba kerül Gulácsy Lajossal. Versekkel, novellákkal szerepel a kato­likus Élet című folyóiratban. Tagja lesz egy antimilitarista csoportosulásnak. Részt vesz a Galilei Kör által rendezett összejöveteleken, vitákon. A háború kitörésekor az európai szociáldemokrata pártok háborúpárti politikáját bíráló cikksorozatot ír az Új Nemzedék című napilap számára. A Nyugat közölni kezdi a háborúról szóló szabad verseit. 1915 Éposz Wagner maszkjában címmel megjelenik első verses­kötete. Újabb költeményeiben a munkásosztály öntudatra ébredését, teremtő erejét és a nemzetköziség eszméjét fejezi ki. Novelláiban a háború okozta emberi szenvedé­sekről, tragédiákról rajzol drámai képet. A militarizmussal szembeforduló fiatal írókat és képzőművészeket maga köré gyűjtve A Tett címmel folyóiratot alapít, mozgalmat szervez. A Tett második számát az ügyészség Dobrovits Péter Krisztus siratása című festményének és Kassák Anarchistatemetés című novellájának közlése miatt vallásgyalázás és osztály elleni izgatás vádjával már a nyomdában elkobozza. 1916 A Nyugat közölni kezdi a Misilló királyságát. Babits a Nyugat­ban vitát kezdeményez A Tett irodalmáról, a hagyomány és az újítás viszonyáról. Felvetéseire Kassák válaszol. Augusz­tusban megjelenik A Tett nemzetközi száma a monarchiával hadban álló országok íróinak, művészeinek alkotásaival, Kassák Jelzés a világba című vezércikkével. Október ele­jén az ügyészség „közleményeinek a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalma miatt" végleg betiltja a folyóiratot. Kassák novemberben Ma címmel új folyóiratot indít. 1917-1918 Januárban Új költők címmel antológiát jelentet meg saját, továbbá György Mátyás, Komját Aladár és Lengyel József verseivel. A Ma szerkesztőjeként és a magyar avant­gárd mozgalom vezetőjeként kiállításokat, irodalmi mati­nékat rendez, könyveket ad ki. Folyóiratában és a kiállítá­sokon többek között Mattis Teutsch János, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Nemes Lampérth József, Vaszary János alkotásait mutatja be. Szerepelteti a Mában Vaclav Benes, Franz Marc, Max Pechstein, Pablo Picasso, André Derain, Umberto Boccioni festményeit, grafikáit, szobrait, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László zeneműveit is. Közli Újvári Erzsi néven szereplő húga verseit. Megjelenik Egy szegény lélek meg­dicsőülése és még 7 novella, valamint Khalabresz csodá­latos púpja című novelláskötete, önálló kiadványként a Misilló királysága. A polgári forradalom győzelme után tagja lesz a haladó írók kezdeményezésére megalakult Vörös­marty Akadémiának. 1919 Megjelenik Tragédiás figurák című prózája és Hirdetőoszlop­pal című verseskötete. A Tanácsköztársaság idején belép a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülése révén létrejött Magyar­országi Szocialista Pártba. A Ma szerkesztése mellett a Közoktatásügyi Népbiztosságon is munkát vállal. Előbb plakátcenzorként dolgozik, majd a Magyar Színház és a Vígszínház tevékenységét felügyeli. Tagja az írói Direktó­riumnak. Az avantgardizmus értékelésének kérdésében

Next

/
Thumbnails
Contents