A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Buday György fametszetei

ban a Nincs egyebem nékem a kis tanyámnál kezdetű népdal illusztrációján annak a montázselvnek az érvényesülése figyelhető meg, melyet a köztudat a szürrealizmushoz kapcsol. Ezt a különleges kompozíciót ugyanaz a „konstruktív-szürrealistának" nevezett szerkesztési technika jellemzi, mint Korniss Dezső, Trauner Sándor és Vajda Lajos korabeli, illetve későbbi rajzait. A Nyíri és rétközi parasztmesékhez készített illusztrációsorozat néhány darabja voltaképp szürrealista alkotásnak is tekinthető, bizonyságául annak, hogy a népköltészet és a népmesék gyakran fantasztikus világával való megismerkedés fogékonnyá tette Budayt a merészebb avantgárd irányzatok szemléletének alkalmazására is. Ennek egyik legérdekesebb eredménye Radnóti Szerelmes vers az erdőn című verséhez készült illusztráció szürrealista jellegű ötleten nyugvó kompozíciója. Külön sorozat állítható össze azokból a metszetekből, melyek — mint példádul a Walpurgis-Nacht című Goethe-illusztráció, a Virágszedők című metszet vagy A mi korunk chimérái ciklus elkészült darabjai - részleteikben vagy teljes egészükben, szellemük s szereplőik, sőt e szereplők jellegzetességei révén a George Grosz és Otto Dix által a háború utáni német valóság szörnyfiguráiról készített szatirikus rajzok, festmények társainak, a kettejük által elkezdett vállalkozás magyarországi folytatásának tűnnek. Ettől eltérő avantgárd ihletettség jellemzi Az ember tragédiája szabad26