A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Buday György fametszetei

A Nyíri és rétközi parasztmesékhez, valamint az Ábel-trilógiához készített illusztrációk tájain kevesebb a látványos természeti jelenség, egyszerűbb a fényhatások alkalmazása, élesebb a fekete és fehér közötti ellentét, ritkábbak az átmenetek, több a homogén fekete felület; a táj legtöbbször puritán, sötétségbe boruló színhelye csodálatos eseményeknek, fantázia szülte természeti lények, óriásira növesztett emberalakok megjelenésének. Buday személyes helyzetében, tartózkodási helyében bekövetkezett változás jeleként az olaszországi évek alatt készített magyar népmese-illusztrációk tájait derű, életöröm, vidámság, illetve a Magyar parasztmesékhez készített sorozat esetében a baljós hangulatot feloldó játékosság jellemzi. Buday a Bátorligeti meséket illusztrálva visszatért az 193l-es Szegedi Kis Kalendárium rajzainak világához. A táj megszépítése, fölékesítése során nemcsak a néprajzi stilizálás eszközével élt, hanem a színezésben rejlő lehetőségekkel is. A természeti környezet, mely a szelídebb vagy merészebb hajlatú, gazdagon termő dombokkal inkább Itáliára, mintsem a magyar alföldre emlékeztet, paraszti utópia, valamiféle kert-Magyarország gondolat megvalósulásának helyszíne.