A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Bartók Béla Kassák Lajos

Lobogózlak: vörös Nap !!! Mert Te a végtelen öröm vagy s a bajok magasra tűzött lámpása is Te vagy. Ha úgy akarod átnevetsz az eső ólmos szomorúságán, leszorítod a kémények füstjét s tüzet szúrsz a fák selyem zöld hajába. Reggel az ég horizontjáról könyökölsz a szertelenbe s mint valami táncos, bálványcifra legény elé a mezőkről vad pipacsot nevetnek föl a húsos, kévekötő lányok. A Napraköszöntés a monumentális erő, az akadályokat nem ismerő energia költői megjelenítése és fölmagasztosítása. Voltaképp azé az erőé tehát, amely a „robbanó korszakában" levő Bartók személyiségét és zenéjét jellemezte. Érdemes megemlíteni, hogy Berény Róbert az 1913ban festett portrén a zeneszerző arcmását - mint Ujfalussy József találóan írja

5

6 - „erős vörösek lángolásába" helyezve örökítette meg. A „vörös nap" a magyar aktivista mozgalom és képzőművészet egyik legfontosabb jelképe volt. Megtalálható többek között Bortnyik Sándor két nevezetes alkotásán, az 1918-as Zászlóvivőkön és az 1919-es Vörös napon. „Mindkettőn ott van a nap - írja Vadas József

5

7 -, mindkettőn emberek néznek föl rá, erőteljesen gesztikulálva. De az egyiken vörös csillag foglal helyet a napban, a másikon szinte csak a sugarakat érzékeljük; itt zászlóvivőket, ott csupán embereket látunk. A hasonlóságok alapján ezek a különbségek érzékeltetik az aktivisták köztük Kassák - fölfogását: azt, hogy szemükben a vörös nap a vörös csillagos nap, az utca emberei pedig a zászlóvivők, akik tehát forradalmat csinálnak. Bortnyik szinte Kassák sorait illusztrálja; forradalmat köszöntő-életető művei ezt a Kassákot, a Napraköszöntés költőjét értelmezik." Tegyük hozzá: Bortnyik két alkotása - és a Ma 1919. január 1-jei „agitációs számának" címlapján közölt „Kommunista köztársaságot" föliratú, emberalakos, napmotívumos linómetszete - Kassák Bartóknak ajánlott költeményét értelmezve a magyar aktivisták Bartók zenéjéről alkotott vélekedését is értelmezi. A Napraköszöntés más módon is kapcsolatba hozható Bartók zenéjével, mindenek előtt A fából faragott királyfinak a természetébredést megjelenítő zenekari előjátékával, a varázsos hatású hajnalzenével, melynek jellemzésére, a szakmai részletek leírására Kroó Györgyöt érdemes idéznünk: „A kezdő, természetes felhangokból épülő C-dúr harmónia ölében dallam születik, amely egyre magasabb régiókba kapaszkodva veszi birtokába az életet. A hegedűk magas regiszterében a felkelő nap sugarai csillannak meg, áradó, csodálatos természetkép tárul elénk."

5

8 A költeményben sorra fölfedezhetők az ember és a természet kapcsolatának problematikájával foglalkozó, a válaszokat művek sorában érzékeltető Bartók legfontosabb alapeszméi, motívumai: a mesterséges élet nyűgétől való szabadulás, a megszokott keretek közül való kitörés szándéka, a naiv, természetközeli életforma iránti nosztalgia, a keletkezés és az elmúlás csodái iránti kíváncsiság, az élet elemi erőinek föltárására való törekvés, a világosság felé vezető út végigjárásának felszabadító öröme, a sötétségből való kiemelkedés méltóságot adó élménye, a pogány szertartásosság hangulatában való föloldódás, a természetnek mint antheuszi erőforrásnak a megjelenítése, az a vágy, melyet Lendvai Ernő a következőképp fogalmazott meg: „Jó lenne visszatérni a naphoz, a szélhez, az elemekhez, jó lenne új, földszagú ünnepeket ülni, boszorkányéjeket és tavaszi áldozásokat..."

5

9 1964-ben, tehát még Kassák életében megfogalmazódott a Napraköszöntésnek egy olyan olvasata, hogy a bartóki zene a versben „egyfajta wagneri tűzvarázzsá" lesz, „mely a Nap, az őserő expresszionista víziója révén a véget nem érő wagneri lávaömlést idézi."

6

0 Fodor Ilona fenti interpretációja a költemény zenei ihletettségére, bizonyos zenei karakterek föllelhetőségére mindenképp figyelmeztet. A költemény eredeti kézirata elkallódott. Kassák 1965ben a Tiszatáj kérésére újra leírta a költemény szövegét, s az illetékes rovatvezetőhöz, Ilia Mihályhoz küldött levelében megemlékezett a Ma Bartók-számának létrejöttéről: „1918-ban én is áldoztam Bartóknak egy különszámot Ma című folyóiratomból. Akkor ő még messze volt a világra szóló hírnévtől, de már új zenét komponált, és én sejtettem nagyságát."

6

1 A költeményről elmondottak alapján korrigálni szükséges a versszöveget újra leíró Kassák közlését. Az 1965ben készített új kéziraton a keletkezés évszámaként 1916 szerepel. Nehezen képzelhető el, hogy a szerkesztői jogokat szuverén módon gyakorló Kassák majd másfél évet várt volna saját versének, a „hála és dicséret" e kimondásának közlésére. Valószínűbb, hogy a Napraköszöntés 1917 végén, tehát mindenképp A fából faragott királyfi bemutatója után keletkezett. A Ma Bartók-száma, melyet Aczél Géza, Kassák monográfusa a folyóiratról szólva „a zenei érdeklődés fénypontjának" nevez,

6

2 különleges pillanat gyümölcseként, több körülmény szerencsés összejátszásának eredményeként született meg. Bartók életében hasonló vállalkozásra csak egyszer került sor: a Bécsben megjelenő Musikblätter des Anbruch, a kortárs európai zene egyik legrangosabb fóruma Bartók 40. születésnapja alkalmával az 1921. márciusi folyóiratszámot mint Bartók-számot jelentette meg. A Ma is bekapcsolódott abba a szakmai vitába, amely A kékszakállú herceg várának bemutatása után a Balázs Béla által írt operaszöveg és a Bartók szerzette zene kapcsolatáról elkezdődött. Náray Miklós a Ma 1918. július 15-i számában máig helytálló véleményt fogalmazott meg, mikor a szöveg és a zene „zökkenés nélküli együttfolyását" s ezzel kapcsolatban Bartók úttörésnek számító vállalkozását, „a magyar deklamálás régtől fogva várt megalapozását" méltatta, rámutatva ennek során arra is, hogy a két alkotó „karakterkettőssége" ellenére Balázs Béla misztériumjátékának problematikája összekapcsolható Bartók ekkori magánéleti élménykörével.

6

3 Az pedig már nemcsak Náray véleménye volt, hanem Kassáké és föltehetően a Ma-mozgalom többi tagjáé is, hogy A kékszakállú herceg vára után írott művek „úgyszólván minden elemükben a bartóki zene készebb, fejlettebb fokát jelentik."

6

4 BARTÓK MÜVEI A „MA" RENDEZVÉNYEIN Kassák nemcsak a Ma hasábjain biztosított fórumot Bartók műveinek, hanem a Ma-csoport rendezvényein is. A Ma első matinéján, melyre 1917. december 9-én került sor a Zeneakadémián, Hevesi Piroska, a fiatal zongoraművésznemzedék tehetséges tagja, az új zene lelkes híve a Vázlatok 4. és a Három burleszk 3. darabját adta elő.

6

5 Hevesi Piroska 1909-től 1913-ig Bartók tanítványa volt a Zeneakadémián. Ezt megelőzően 1906-tól 1909-ig előbb 9