A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Archaikus és modern. Válogatás Raum Attila gyűjteményéből

valamennyi oktatási intézményéi. (...) Negyven évig dolgoztam az államosított gyárban. (...) 1970-ben nyugdíjba mentem. Volt egy pár gombvízfestékem és egy kopott rossz ecsetem, és elkezdtem rajzolgatni, kiszíneztem a rajzokat." Az asztalosból lett naiv művész hatvan képet festett. Művei hátoldalára szöveget írt, többnyire verseket, népi köszöntőket vagy például részleteket olyan művekből, mint az Iliász. A képet és a nyomtatott nagybetűvel megírt szöveget lakkal „tartósította". Valamennyi művét részletesen leírta önéletrajzában, azt is közölte, kinek adta a sorszámmal ellátott képet. Amíg korábban a cigányság igazából csak a zenében mutatta meg művészi tehetségét, ez a képesség a huszadik század utolsó negyedére a képzőművészetben is erőteljesen jelentkezik. A legtöbb cigány alkotót nem annyira a külső látvány, mint inkább valamely pszichés sérülés motiválja. A salgótarjáni illetőségű Oláh Jolán írja: „Arcképet szeretek festeni. A színek ragadnak meg a legjobban. Amíg a Pécskődombon laktunk a városban, ott volt udvar, mindenkit látott az ember. Kinn szerettem lenni az udvaron. Itt meg a bérházban, ha elmegy a család, nagyon egyedül vagyok, és ez idegileg nagyon rosszul hat rám. Itt azt jobbra Makky György Hommage à Vermeer