A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Archaikus és modern. Válogatás Raum Attila gyűjteményéből

Bdnszki Pál A naivok egyetemessége Raum Attila a naiv művészettel kezdte műgyűjtői tevékenységét. Az induláskor a kecskeméti Naiv Múzeum állandó és időszaki kiállításai, valamint a múzeum pincegalériája, a nyolcvanas években pedig a Kecskeméti Képtárban rendezett professzionális kiállítások szolgáltatták az első ösztönzést a gyűjtemény alapjainak lerakásához. AGYARORSZÁGON A XX. század eleje óta apály és dagály jelenségéhez hasonló váltakozással hol az érdeklődés, hol pedig a teljes feledés övezte a naiv művészetet. A század első felében a „magyar őstehetségek" közül Benedek Péter, Gajdos János, Gyó'ri Elek és Süli András kaptak nagyobb figyelmet. Az újabb hullám az 1958. évi Brüsszeli Világkiállítást követően jelentkezett. Ezek az alkotók egy-két kivételtől eltekintve idősebb emberek, többnyire magányosak, fizikailag és szellemileg elszigeteltek. Eredeti foglalkozásukat tekintve annyira vállozatos a kép, mint egy színes kaleidoszkóp. Művészetük sem homogén. Festményeik és szobraik személyiségükből megélt élményekből táplálkoznak. A naiv művészet a természeti állapothoz közel álló önkifejezés. A naivok - akárcsak a gyermekek - mindent élőiről kezdenek. Mintha a festményeikkel és szobraikkal ők fedeznék fel a világot. Mintha mindenki maga találná ki a művészet mibenlétét, annak titokzatos erejét. Az állandó felfedezés, az örökös újrakezdés állapotában élnek. Felnőtt emberek, de művészetükben őrzik a naivitás gyermeki látásmódját és tisztaságát is. A naivok nem követnek stílusirányzatokat, nem ismerik a szabadiskolai és főiskolai tanárok előírásait. Nem klisé, jobbra Oláh Jolán Hozomány jobbra lent Balázs János Két szomszédvár Ismeretlen XX. század eleji népi szobrász Csendőr I. / Csendőr II.