A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930
weimári építészeti munkáinak bemutatója követte. A Vörös kockaházat, a K.U.R.I. várost, az U-színházat, az 1924-es sorházat tervrajzokkal, makettekkel megismertető, valamint a korabeli modern építészeti szakirodalom reprezentáns darabjait tartalmazó kiállítás az első itthoni híradás volt a Bauhaus építészeti szemléletéről és eredményeiről, a nemzetközi új építészet törekvéseiről és megvalósult alkotásairól. E két kiállítás hírére Kassák már 1925-ben szerette volna a Mentorban bemutatni reklámgrafikai alkotásait. Terve nem valósult meg. 6 4 Az ő konstruktivizmusa először 1926 júniusában a Tisztaság könyve kapcsán összeállított kirakat révén kapott a Mentorban nyilvánosságot. Képarchitektúráit, a konstruktivizmus reklámgrafikai alkalmazásának számító plakátjait, könyvterveit 1928 márciusában állíthatta ki. E nevezetes tárlat a magyar konstruktivizmus Európa szerte ismert mesterének első és egészen 1957-ig egyetlen hazai kiállítása volt. Kudelkáné és Varsányi Géza könyvesboltjában találkozhatott először a hazai tárlatlátogató a hannoveri dada jellegzetes műfaji produktumával, a merz-képpel, mégpedig Bortnyik kiállításán, a katalógus tanúsága szerint az Esztétikai egyensúly vagy ábránd és valóság címet viselő alkotás révén. Kassák három esztendővel későbbi kiállításán újabb művek - fa-, karton-, fém-, papírkivágatokból ragasztással összeállított kompozíciók - alapján vitatkozhattak az érdeklődők a műfaj létjogosultságáról, lehetőségeiről. A Mentorban, Kassák műveinek bemutatóján jelent meg magyarországi kiállítóhely nyilvánossága előtt a fotómontázs is, mégpedig azoknak a ragasztott fotókompozícióknak a révén, melyek a Népszavában közölt beszámoló tanúsága szerint „szatirikus elgondolások" címmel szerepeltek. Sugár Andor: A Naviglio hídja, 1926, Szombathelyi Képtár HÁBORÚS NEMZEDÉK A Mentor képzőművészeti anyagának alkotókat és addigi életműveket egymással is összekapcsoló jellegzetességei mögött közös történelmi élmények és tapasztalatok, egymáshoz sokban hasonló személyes sorsok rejtőztek, melyek nemcsak a művek létrehozóira, hanem a Mentor baráti, szellemi körére is jellemzőek voltak. A festők, grafikusok, szobrászok szinte valamennyien megjárták a világháború harctereinek és hadikórházainak poklát. Csabai Ékes Lajos és Frankel György három évi harctéri szolgálat után érte meg a háború végét. Dési Huber, aki 40 hónapig volt fronton, súlyos tüdőbajjal szerelt le. Bokros Birman az orosz harctérről a nélkülözéstől és megpróbáltatásoktól „csonttá és bőrré" válva, szívbetegséggel került hadikórházba, majd ismét menetezredbe. Derkovits Gyula, aki otthoni viszonyai elől menekülve kétségbeesésében fiatalkorúként jelentkezett katonának, súlyos sebesülés után bal karjára megbénulva, tuberkulózissal fertőzött tüdővel, hadirokkantként tért vissza. Bene Géza, akit a gimnázium padjából soroztak be a háború utolsó hónapjaiban, lelki meghasonlás terhével és sebesülés miatt kórházba kerülve élte túl a megpróbáltatásokat. Ifj. Németh Sándor, aki 1922-ben huszárhadnagyként szerelt le, a harctérről került a Ludovicára. Többüknek a politikai üldöztetés és a menekülés is osztályrészül jutott. Molnár Farkas, az egykori vöröskatona 1920-ban a Műegyetemen az állandó fenyegetettséget érezve és tettleges inzultálást is elszenvedve kénytelen volt abbahagyni tanulmányait, s előbb szülővárosába, Pécsre visszavonulni, majd külföldre menni. Derkovitsnak növendéktársaival együtt éjszaka, menekülve kellett elhagyniok a Tanácsköztársaság bukásával politikailag kompromittált intézménnyé vált nyergesi művésztelepet. Az 1919 utáni megtorlás a diák Sugár Andort is érintette: apja vöröskatona-múltja miatt az egyébként is nyíltan baloldali érzelmű fiút a Markó utcai reál elhagyására kényszerítették. Markos Györgyöt, aki 1919-ben tagja lett iskolája direktóriumának, s aki a propagandaügyi népbiztosság egyik szervezetének munkatársaként plakátokat rajzolt, 1919 után az ország összes középiskolájából kizárták; 1922-ben egy illegális csoport tagjaként a letartóztatás elől külföldre kellett menekülnie, ausztriai letartóztatása után a magyar hatóságok kezére került, fél évre börtönbe zárták. Bokros Birmant, Derkovitsot, Dési Hubert, Sugár Andort, Fränkel Györgyöt a hazai politikai és szellemi légkör megmerevedése hosszabb-rövidebb időre külföldi tartózkodásra késztette. Az amnesztia előkészületeinek hírére hazatért Bortnyiknak állandóan számolnia kellett a kiutasítás veszélyével. Maga Kassák 1926 novemberéig csak művei és felesége, Simon Jolán áldozatos munkája révén lehetett jelen Budapesten, hazatérése után pedig jó ideig izgatás vádjával büntetőeljárás alá vont állampolgárnak számított. VITA A KONSTRUKTIVIZMUSRÓL A kiállítások fogadtatásának, visszhangjának volt egy szűkebb és egy tágabb köre. A szűkebb kört a szóban elhangzó vélemények alkották. Ennek azért lehetett a szokásosnál jóval nagyobb szerepe, mert a Mentorban az irodalom és művészet különböző területein járatos, minden új jelenségre kíváncsi vendégek részvételével mozgalmas élet zajlott, a kiállítók nap mint nap találkozhattak és vitatkozhattak műveik megtekintőivel. Bortnyik számára bizonyára ta17
