Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)

Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész

és könyvborító-grafika betű-, szó- és szövegalakzataiban föl lehet fedezni a geometrikus alapformák rendezőelvként való jelenlétét. Ugyanez jellemzi a Kurt Schwitters merz-képeivel közeli rokonságban álló újságkollázsokat is. Az utóbbiak, valamint a betű- és szókompozíciók egy részénél megfigyelhető az az eljárás, melyet a funkció megváltoztatásának nevezhetünk. E képzőművészeti hatást keltő művek egy-egy címmel kiegészítve reklámgrafikai alkotássá válnak. Ez a kiegészítés az újságkollázsok egyikén a Ma, a másikán a Bécsi Magyar Újság fejléce.

1

9 A Ma 1923. február 1-jei számán megjelenő címsor szintén Doesburg tipográfiai munkásságához vezethető vissza. A De Stijl első fejlécének tanúsága szerint Huszár Vilmos már 1917-ben egységesen derékszögűén konstruált, azaz kizárólag függőlegesekből és vízszintesekből álló betűk használatára törekedett, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a betű is a konstruktivizmus ideáljainak kifejezője legyen, s ugyanakkor érzékeltesse az irányzat hollandiai változatának jellegzetességeit is. Az erre az elvre épülő teljes ábécét Doesburg alkotta meg 1919-ben.

2

0 Egymást követték e betűtípus alkalmazásával készült reklámgrafikai művei, például a Klei című folyóiratcímlap, (1919), a Section d'Or című plakát (1920), a Klassiek - bárok - modern című könyvborító (1920).

2

1 A végig azonos vonalvastagságú, a négyzetre és téglalapra épülő s épp ezért a geometrikus A 67. lapon: Falak - Bruits, 1920 k. / Kat. 3. Ludwig Kassák: Ma-Buch. Berlin 1923 / Belső címlap / Kat. 61. 68 absztrakció végső változatának megfelelő betűtípus Doesburg Weimarba kerülésével a Bauhaus körébe is eljutott. 1922-ben Egon Engelin Kölner Messe című plakáttervén jelent meg,

2

2 majd az 1923 augusztus-szeptemberében megrendezett Bauhaus-kiállítás több nyomtatványán: Fritz Schleifer plakátján, Joost Schmidt reklámlapján, Paul Häberer képeslapján.

2

3 Kassák fél esztendővel a Bauhaus-kiállítás megnyitása előtt alkotta meg a maga első derékszögűén konstruált M és A betűjét. Építményekre, illetve építmények szerkezeti vázára emlékeztető alakzatukkal konstruktivista grafika hatását keltik. Az 1923. szeptember 15-i számban tűnik fel ismét a derékszögűén megalkotott M és A betű. A további számok címlapján változó arányokkal és vonalvastagsággal jelenik meg újra és újra.

2

4 Hogy Kassák mennyire kedvelte e betűtípust, s hogy a konstruktivizmus tipográfiai megvalósulásának tartotta, azt az is jelzi, hogy ezt alkalmazta folyóirata és mozgalma nevének grafikai megjelenítésére olyan fontos művein, mint a Ma-Buch címmel megjelent német nyelvű verseskötetének belső címlapja, a Bauhaus-Bücher sorozat számára tervezett Ma - Ungarische Gruppe című könyvborító, a Ma 1926. május 8-án tartott bécsi estjének plakátja.

2

5 Ezt használta akkor is, amikor az avantgárd irodalom és képzőművészet rendszeres bemutatására vállalkozó budapesti Mentor könyvesboltot reklámozta,

2

6 vagy amikor borítólapot tervezett ahhoz a Magyar Grafika számhoz, melyben saját tipográfusi és reklámgrafikai munkásságát mutatta be.

2

7 Föltételezhető, hogy a derékszögűén alkotott betűk a Ma címlapjáról kerültek több nem magyar avantgárd kiadvány címlapjára. Például az 1924. évi bécsi nemzetközi színháztechnikai kiállítás katalógusának Friedrich Kiesler tervezte boritójára

2

8 és a Tomoyosi Murayama szerkesztette tokiói avantgárd folyóirat, a Mavo utolsó három számának címlapjára.

2

9 Az utóbbi eset különlegessége, hogy a Mavo szóban csak az első tag van derékszögűén tipografizálva, azaz a bécsi Ma Kassák tervezte tipográfiai emblémája látható a japán folyóirat címsorában. A holland konstruktivizmussal való szellemi kapcsolat nyomát Kassák újsághirdetéseinek egy részén is föl lehet fedezni. A Ma 1922. október 15-i számának hátlapján megjelenő, majd az 1923. szeptember 15-i és 1924. július 1-jei szám hátoldalán szintén alkalmazott tipográfiai séma-függőlegesekkel és vízszintesekkel kisebb négyszögekre osztott téglalapsík, a derékszögű tagolás eredményeképp létrejött „ablakokban" egy-egy avantgárd testvérfolyóirat címsora - Mondrian, Theo van Doesburg és Huszár Vilmos festményeinek, grafikáinak egymással feleselő elemeire, hármójuk munkásságának szerkezeti jellegzetességeire emlékeztet. A hirdetésben rejlő lehetőségeket a konstruktivista tipográfusként dolgozó Kassák nemcsak folyóiratok, könyvek reklámozására használta fel, hanem eszmék, gondolatok propagálására is. így született meg az 1920-as évek elején vallott művészeti és politikai nézeteinek összefoglalásaként az 1922. október 25-i számban közölt „Romboljatok, hogy építhessetek, és építsetek, hogy győzhessetek" szövegű tipográfiai kompozíció, melyben nemcsak a szöveg tagolása, tipográfiai elrendezése volt a gondolat kifejezésének vizuális eszköze, hanem a léniákból konstruált geometrikus alakzatok rendszere is. Hirdetésnek - politikai program szöveggel és grafikai elemekkel történő propagá-