Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)

Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész

prospektusokat, levélfejeket, csomagoló anyagokat tervezett. Könyvkiadók és írótársak fölkérésére újabb és újabb könyvborítókat hozott létre. Bécsi és budapesti folyóirataihoz s e folyóiratok különféle vállalkozásaihoz reklámnyomtatványok sorát készítette. Alkalomadtán kirakatrendezésre is vállalkozott. Figyelme arra is kiterjedt, hogy a könyv- és reklámmúvészetröl vallott nézeteit magyar és idegen nyelvű publikációk révén minél szélesebb körben megismertesse.

7 A könyv- és reklámművészet iránti fölfokozott érdeklődés, az u.n. szabad művészettől az alkalmazott grafika felé való fordulás Európa szerte tendencia volt ekkor az avantgárd művészeinek körében, elsősorban a konstruktivisták között. E változás kiindulópontja az a fölismerés, hogy a művésznek, ha részt akar venni a társadalom szociális és politikai megújításában, akkor mindenek előtt praktikus feladatokkal kell foglalkoznia. Ezáltal nemcsak a korszerűbb ízlés elterjesztését, az új környezeti kultúra létrehozását teszi lehetővé, hanem saját megélhetését is biztosítani tudja. 1921 őszén huszonöt orosz avantgárd művész nyilatkozatot írt alá arról, hogy felhagynak a táblakép-festészettel, és teljes egészében az ipari termeléssel kapcsolatos művészetnek szentelik magukat.

8 A Németországban élő konstruktivisták közül Péri László viszonylag rövid képzőművészeti munkásság után lett a használati tárgyak készítésének fontosságát, az ipari formatervezés elsődlegességét hirdető produktivizmus híve. Max Burchartz nem sokkal azt követően, hogy megalkotta első absztrakt geometrikus kompozícióit, hátat fordított a festészetnek, és Bortnyik Sándorral, Forbát Alfréddal Weimarban reklámcéget alapított, két évvel később, 1924-ben pedig Johannes Canis-szel Bochumban létrehozta a „werbebau" nevű ügynökséget.

9 Willi Baumeister és Cesar Domela-Nieuwenhuis szintén reklámcéget nyitott.

1

0 Hasonló átrendeződés zajlott le Henryk Berlewi, Walter Dexel, Hans Leistikow, Moholy-Nagy László, Oskar Neriinger, Karl Peter Röhl, Kurt Schwitters és mások munkásságában is: a képzőművészként ismertté vált alkotók egyre inkább a reklám és a tipográfia szakembereiként léptek a nyilvánosság elé. Huszár Vilmos és Theo van Doesburg reklámgrafikusi munkássága már az 1910-es évek végén megkezdődött.

1

1 Kassák könyv- és reklámtervezői munkásságának kibontakozásában egzisztenciális okok, a művészet társadalmi szerepéről vallott nézetek egyaránt szerepet játszottak. A forradalmak elmúltával, az anyanyelvi közegből kiszakadva a Mának a korábbinál is hatásosabb reklámra, propagandára volt szüksége ahhoz, hogy a bécsi környezetben és Európa-szerte olvasókat szerezzen. Kassáknak a reklámgrafikai megbízások teljesítéséből származó jövedelemre folyóiratai és könyvkiadói vállalkozásai megkezdéséhez és életben tartásához is szüksége volt. Ugyanakkor tudta: a reklám nemcsak árut vagy szolgáltatást népszerűsít, hanem esztétikai hatása révén ízlést is alakít, tudatot is formál. Hitt abban, hogy amit az új társadalmi berendezkedés alapjául szolgáló ideálok, az egyensúly és a harmónia, a rend és a szervezettség, a társadalmi igazságosság és a magasabb életnívó megkívántatása terén az absztrakt geometrikus táblaképpel nem lehetséges elérni, az elérhető a konstruktivizmus formai elemeinek alkalmazása révén készített könyvek, folyóiratok, reklámok mindenhová és mindenkihez eljutó, mindenütt jelen lévő sokaságával. A reklámművészt „szociális alkotónak" tartotta, olyan valakinek, aki egy új világ megszületését készíti elő. A környezetformálás, a tárgykészítés szükségességének gondolata már 1921-ben Konstruktivizmus című kiáltványában jelen van, mégpedig mint az irányzat történelmi hivatásáról szóló fejtegetés végső konklúziója.

1

2 A pár hónappal későbbi Válasz és sokfelé álláspont című írásban a környezetformálás, a tárgykészítés immár mint egy szebb életforma megmutatása és megkívántatása jelenik meg: mint a munkásmozgalom történelmi céljainak megvalósítása érdekében végzett „pszichológiai agitáció".

1

3 A Ma 1921. március 15-i számának címlapján megjelent új címfej - a Ma fölirat és az Aktivista folyóirat alcím egymás fölé nyomása -, melyet a szakirodalom máig a tipográfus Kassák önálló műveként tart számon, a De Stijl Theo van Doesburg által tervezett címlapjáról származik. Az átvételt dátumok is bizonyítják. Doesburg a De Stijl 1921. január 1jei számának címlapján szerepeltette először azt az emblémát, mely a vörössel nyomott NB betűkből és az ezen vízszintesen áthaladó fekete folyóiratcímből állt. A nagy vörös NB a Nieuwe Beelding [Új alakítás] kifejezés monogramja volt, a folyóirat művészeti irányultságát jelezte. Az új címfejjel Doesburg a folyóirat internacionálissá válásáról szándékozott hírt adni.

1

4 Mondhatni követte őt Kassák két és fél hónap múlva, azzal a különbséggel, hogy a két vörössel nyomott nagy betű folyóiratának címe lett, s a folyóirat irányultságát jelző felirat halad át ezen jóval kisebbre szedve és feketével nyomva. Akárcsak Doesburg, a tipográfus Kassák is változásra szándékozott fölhívni a figyelmet; az új címfej a folyóirat egy-egy magyar, német, francia, orosz, svájci képzőművész munkásságát bemutató számát ékesítette, jelezve a nemzetközi orientáció intenzívebbé válását. Kassák épp annak a számnak a tipográfiai tervezésekor hagyta abba a Doesburg ötletén alapuló embléma alkalmazását, melyben a képzőművész Doesburg munkásságát bemutatta.

1

5 A címlap blickfangját a Ma két betűjének egymástól eltérő típusból és fokozatból történő szedésével érte el, mégpedig oly módon, hogy a konvenciókkal ellentétben a második betű lett a nagyobbik. Ennek a következő számok címlapján újabb és újabb variációkat eredményező tipográfiai játéknak az előzménye a folyóiratban az 1922. májusi számban Tipográfia címmel megjelent kompozíció.

1

6 A fekete és vörös, kis és nagy, latin és gót betűk, szavak, számok és szótöredékek, valamint nyomdai jelek alkotta együttes, mely a szabad mozgás és az egymástól való függetlenség érzetét kelti, az 1921-ben létrejött, részben képzőművészeti alkotásként, részben könyvborító-grafikaként funkcionáló sorozathoz tartozott. A sorozat egyes darabjai a futurizmustól és a dadától a konstruktivizmusig, a kaotikusságban és a véletlenszerűségben rejlő esztétikai lehetőségek kiaknázásától a racionalitás elvének alkalmazásáig tartó átmenet különféle állomásait képviselték. Egy részük Marinetti „szabad szavainak" világát idézi. Az olasz irányzattal való kapcsolatra átvétel is utal. A Falak - Zajok című betűkompozíció

1

7 címe és francia nyelvű szövegrészei Carlo di Carra 1913-ban megjelent La peinture des sons, des bruits et des odeurs című kiáltványának szövegéből származnak. Tristan Tzara Gáz-szív című színművének magyar fordításához készített könyvborítón a dada szó betűiből alkotott tipográfiai kompozíció a létrejötte óta eltelt évtizedekben az irányzat egyik legtöbbet szerepeltetett emblémájává vált.

1

8 Több képvers 66