Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)

Fotómontázs

FOTÓMONTÁZS Körülbelül egy évtizede annak, hogy az első fotómontázsok megjelentek. Nem mint művészeti törekvés. Nem mint valami újabb, tudatosan fölépített elméletművészet kifejeződése. Ellenkezőleg. Tiltakozás volt ez minden művészi törekvés ellen: destruálása az ideálnak és anyagnak egyaránt. Ismerjük a dadaisták bohócsapkás, síppal és dobbal vezetett hadjáratát az irodalom ellen, és ez a nihilista szellem szülte meg a fotómontázst is. A destrukció jegyében lépett fel, és nem egy új építő szellem reprezentánsa akart lenni, ahogyan ma a közönség, sőt a fotómontázs területén dolgozó művészek egy része is gondolja. Egy más irányból pedig úgy él az emberek tudatában, hogy a fotómontázst a kereskedelmi élelmesség, a reklámirodák séfjei szólították világra. A valóságban azonban az első montázsoknak semmi közük nem volt a mai értelemben vett reklámművészethez. A tagadás jegyében indultak el, s tudjuk, a reklámművészet alkalmazott művészet, harsonásan kell szólnia, hivatása a dicsekvés és dicséret. Nyolc-tíz évvel ezelőtt a reklámirodák főnökei szóba sem álltak azzal a „művésszel", aki fotómontázst ajánlt nekik komoly propagandaeszközül, árucikkeik eladásához. Lehet, hogy ezek a kereskedők megérezték a montázs destruktív szellemét, valószínűbb azonban, hogy „művészi" érzületük tiltakozott a montázs anyagbeli puritánsága és tárgyilagossága ellen. A konzervatív kereskedő „művészi" reklámot akar. Ha már pénzt ölt bele, legyen az olyan szép és légies szellemű, mint egy Raffaello-kép. A fotómontázs azonban fejlődött tovább. Már nem elégedett meg a jelenségek analizálásával és kigúnyolásával. Egyrészt anyagánál, másrészt produktív tendenciáinál fogva megkapta lényegének pozitív értelmét. Függő helyzetéből önálló értékké lépett elő. Nem reklámművészet volt ez, de demonstratív megjelenésével és esztétikai tisztaságával már magára vonta a modern kereskedelem tekintetét. Törvényszerűen a technika rohamos fejlődésével, a kvalitásáru térhódításával egy időbe esik a fotómontázs bevonulása a reklám területére. A legnagyobb és legelőkelőbb cégek ma a fotómontázs segítségével bonyolítják le kereskedelmi propagandájuk tekintélyes részét. S kétségtelen előttünk az individuális grafikával szemben a montázs esztétikus és propagatív jelentősége. Üzleti kártyák és prospektusok formájában indult el hódító útjára, s ma már egyre gyakrabban találkozhatunk vele a körutak plakátoszlopain is. A reklámterület teljes meghódítását jóformán már csak a montázs bizonyos méreteinek nehézkes előállítási módja akadályozza. A montázs plakátszerű kiviteléhez speciális technikai eljárások szükségesek, s így primitívebb berendezésű nyomdák nem képesek előállításukra. De ez már csak részleges akadály, és semmit nem változtat a fotómontázs kényszerű elismertetésén. A montázs fejlődése azonban még mindig nem állt meg, és lényegében bármilyen mértékben is alkalmazzák, nem alakult át a reklám eszközévé. Fejlődésvonala kétirányú. Demonstratív jellegét kisajátította a propaganda, tisztán művészeti jelentőségében tovább fejlődik a mozi területén. A mozi szintetikus törekvése csakis a montázs bekapcsolásával és beillesztésével válik lehetségessé. Jelentőségét a mozi számára az oroszok fedezték fel, s eddig ők is hozták ki belőle a legtöbb értéket. Az európai filmek közül Ruttmann Egy Sportcikkek / Fotómontázs 1926 k. / Kat. 112. nagyváros szimfóniája című filmje mutatta meg a montázst mint a mozialkotás szintetikus formáját. Amint láthatjuk tehát, a fotómontázs úgy is mint önálló és úgy is mint alkalmazott művészet alig néhány évi kísérletezés után megtalálta fejlődésének szabad útját úgy a mindennapi élet, mint a legmagasabb ideálok felé törekvő művészet területén. Ennek a kis cikknek a keretén belül bennünket a fotómontázs propagandisztikus volta érdekel elsősorban. Annál is inkább, mert a montázs reklámsikerében máris észrevehetők azok a jelenségek, melyeknek komolyba nem vevése, meg nem korrigálása könnyen a montázs lezüllesztéséhez, lejáratásához vezethet. Fotómontázst csinálni ma már élvezet, sőt egészen könnyű, ha nem tekintjük egyébnek fényképek vagy fényképrészletek egymás mellé és egymáson át való ragasztásánál. És sajnos a montázscsinálók nagy része nem is lát maga előtt egyéb feladatot. Az ő részükre adva van egy sík felület, és adva vannak különböző fényképfelvételek, s ezeket a fényképeket, jobb dolguk híján, rápróbálgatják és ráragasztják a tiszta és türelmes felületre. A legjobb esetben mint festők komponálják meg az egészet. Világosan kell hogy álljon előttünk: egy képet megfesteni vagy egy fotóanyagot kiválogatások, eltompítások és kiemelések segítségével együvé, egy új jelentőségű sportcikkek 19