Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)
Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész
1925 utáni gyakorlatától eltérően antikvával szedette. így járt el korábban a Ma, az Új művészek könyve, a Tisztaság könyve és a Dokumentum tipográfiai megtervezésekor is. Már az 1920-as évek elején fölismerte, amire Tschichold csak később figyelt föl: a konstruktivisták, különösen a Bauháusler tipográfusok által kedvelt groteszk (azaz talp nélküli) betűtípusok voltaképp címbetűknek igazán jók, hoszszabb szedésben fárasztják a szemet, nem felelnek meg a jó olvashatóság követelményének. 5 1 A Munka számai az avantgárd tipográfiához való viszonyt illetően a klasszicizálódás dokumentumai: az újítások célszerű, a feladatnak megfelelő alkalmazása jegyében születtek, a konstruktivizmus által is fontosnak tartott használhatóság, praktikusság elve érvényesül bennük. Kassák reklámgrafikai műveiben az 1920-as évek közepétől a pillantásfogó elem szerepét egyre gyakrabban a fotó vagy a fotómontázs tölti be. A különböző jellegű és eredetű Munka Színpadstúdiója 1. szám, 1932 Címlapterv / Kat. 157. elemek egymáshoz kapcsolása mint technikai eljárás és alkotói módszer már az 1920-as évek elejétől jelen van munkásságában. A fotós, fotómontázsos reklámok e tekintetben a korábbi tipo- és újságkollázsok által megkezdett sorozat folytatásának tekinthetők. A folyamatosság a szándékot illetően is megvan: a figyelmet fölkelteni, sőt provokálni akarás a dadaista, konstruktivista ihletésű kollázsokra is jellemző volt. Ehhez most az a fölismerés társult, hogy a reklám hatásos módszere lehet az asszociációkeltés, a reklám tárgyánakjellegzetességeit érzékeltető „vizuális idézet" szerepeltetése. Erre tárgyszerűsége, egzaktsága, bármit megörökíteni tudó képessége révén a fotó kiváltképp alkalmasnak ígérkezett. E tulajdonságainak köszönhetően alkalmas lehetett arra is, hogy geometrikus elemekkel kompozíciót alkosson. Ez az összekapcsolás, a konkrét és az elvont találkozása a reklámgrafikában a hatást fokozó újabb feszültséget eredményezett. Kassák munkásságában a fotó fölértékelődése már 1922-ben megkezdődött. Az Új művészek könyve szerkesztése során a Moholy-Nagy által összegyűjtött épület74
