Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)

Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész

WMl\ Ma-kollázs, 1921 / Kat. 7. tek, a vörös és a fekete egyetlen kompozíción belüli alkalmazása ellentétek sorát hozza létre. A feszültségteremtésre irányuló szándékot jelzi a kompozíciók aszimmetrikus szerkezete is. A művekből sugárzó megkomponált nyugtalanság végső célja ismét a hatás fokozása. A harmónia és a feszültség együttes jelenléte figyelhető meg Kassák reklámépület-tervein is.

3

8 Ellentét van az 1924re datálható első ismert reklámkioszk esetében a magasba emelkedő reklámfalak és a kubus alakú újságosbódé, levélláda között, a színezés és elhelyezés révén a reklámfalak között, a függőleges és vízszintes szedésirány következtében a reklámfalakon lévő feliratok között. A harmónia és a feszültség, a nyugalom és a mozgalmasság egyszerre van jelen a Tisztaság könyvében közölt reklámépület-terven is. Kassák 1921-től keletkezett reklámgrafikai művei jellegzetességeik révén egy nemzetközi méretekben zajló megújulás folyamatához kapcsolódnak, mégpedig úgy, hogy maguk is elősegítik e folyamatot. Több szál fűzi őket a weimári Bauhaus, a berlini, hannoveri, frankfurti, hágai avantgárd csoportok és az orosz konstruktivisták műhelyeiben létrejött alkotásokhoz. Jan Tschichold Elementáris tipográfia címmel 1925-ben készített, a konstruktivista mozgalmak reklámgrafikai törekvéseit összefoglaló jellemzése pontról pontra illik Kassák műveire is.

3

9 Kassák reklámgrafikai alkotásai valójában Kassák képarchitektúráihoz állnak legközelebb. „Funkcionalizált képarchitektúrák", azaz olyan absztrakt geometriai alkotások, melyek az információt tartalmazó szöveg beépítése révén reklámgrafikai művekké váltak.

4

0 Kassák többnyire képzőművészként oldja meg az alkalmazott grafikai feladatokat: táblakép-festőként, grafikusként létrehozott formákból, sémákból kiindulva, ezeket olykor szinte változtatás nélkül, vagy kis változtatással fölhasználva készít reklámgrafikát. A Secession című folyóirat 1922. júliusi számának címlapját például az 1921 végén megjelent képarchitektúra-mappa egyik darabját megismételve készítette el. Az 1924 című antológia címlapjának blickfangja a Ma 1923. november 15-i számában már megjelent fekete-vörös képarchitektúra. Déry Tibor Énekelnek és meghalnak című verseskötetéhez készült címlap két korábbi képzőművészeti alkotásból is levezethető: egy kör és enyhén diagonális léniák alkotta kollázsból és egy azonos szerkesztésű festményből.

4' A reklámgrafikákban ugyanaz a két alapstruktúra van jelen, mint a képarchitektúrákban: az egyiket az elemek vízszintes, függőleges elrendezése, a másikat az enyhén megdöntött, de nem egészen diagonális elhelyezésű középső tengely alkalmazása jellemzi.

4

2 Absztrakt geometriai alkotásnak, a képarchitektúra sajátos változatának tekinthető a reklámgrafikai feladatok megoldása végett készített vonal-, léniaés gerendastruktúrák egy része is. Gyakran a betűk is képzőművészeti hatást keltő geometrikus alakzatként jelennek meg. Erre nemcsak a Ma folyóiratcím több változata a példa, hanem az Új művészek könyve borítólapján a cím első szavának a sablonírás elve szerint megformált betűsora,

43 a Steyer Auto című plakátterv monumentális építményként megjelenő A betűje,

4

4 a Tó mozi című reklámlap a kompozíció tengelyeként szerepeltetett T betűje is.

4

5 A képzőművészeti hatásra való törekvés a Kassák tervezte kiadványok belső ívein is megfigyelhető. Kitűnő példa erre a Ma 1922. október 15-i számában a Bildarchitektur címmel közölt összeállítás. A pontosan egy tele hasábnyi szöveg a függőlegesen szedett, vörössel nyomott, a szöveghasáb bal felső oldalán vörös léniaként ható címsorral s az oldalpár másik három hasábjában elhelyezkedő egy-egy vörös-fekete nyomású képarchitektúra együttesen újabb kompozíciót alkot. Az oldalpárok szöveghasábjainak, képanyagának geometriai struktúrák, képarchitektúra-sémák hatását keltő elrendezésére a Ma további számaiban is bőségesen akad példa. A szerkezetek létrehozására irányuló szándékot jelzi a léniák, gerendák, a felületkitöltő geometrikus alakzatok gyakori használata. Különlegesség, ahogy Kassák a 2X2 című folyóirat első és egyetlen számában A ló meghal és a madarak kiröpülnek című költői művét közli.

4

6 A cím szövegével készített tipográfiai-grafikai kompozíció egyszerre kelti a ló és a madarak, a meghalás és a kiröpülés képzetét. A versszöveg pedig a szakadatlan vándorlásét. Ugyanis „nem verssorokba tördelve, hanem a nyomtatott oldal teljes tükörszélességében szedve jelenik meg; tömör oldalakat alkot, amelyeken a sorokat csak különböző periódusokban elhelyezett s a sor felső széléhez illeszkedő fekete nyomdai csillagok szakítják meg, a karcsú antikva betűk világos gyöngysorát szabálytalan térközökben elhelyezett sötét ékkövek közé foglalva."

4

7 A képzőművészeti hatást eredményező megoldások „szélső" változatának tekinthetők Hercz (Hernádi) György 1924 elején megjelent Ecce homo című verseskötetében a fekete és vörös geometrikus alakzatokkal, geometrikus alakzatú címsorokkal díszített oldalpárok.

4

8 Az 1920-as évek második felében ökonomikusabbá, visszafogottabbá vált Kassák tipográfiai stílusa. Ez a folyamat a Budapesten indított új folyóiratok, a Dokumentum és a Munka grafikai arculatán figyelhető meg legjobban. Kassák a Ma 72