Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Érsekújvár (Kassák Múzeum, 1992)

Levelek

[KASSÁK LAJOS - A CSEMADOK ÉRSEKÚJVÁRI SZERVEZETÉNEK] Cseszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete Helyi szervezete Nővé Zámky Kedves Földijeim és Barátaim, Budapest, 1967. V. 28. az alábbi sorokat betegágyamból diktálom, hogy legalább ilyen formában üdvözölhessem Önöket és köszönetet mondjak azért, hogy „Érsekújvár díszpolgára" titulussal megtiszteltek. Nem vagyok túl érzelgős természet, de mondhatom, mélyen meghatott, hogy 80 éves koromban sem feledkeztek meg rólam, és rokonszenvüket tiszteletadással fejezik ki irányomban. Én is egy hosszú életen át hű fia maradtam szülővárosomnak, és sosem felejtettem el, hogy ott ringatták bölcsőmet, ott voltak tanítóim és játszópajtásaim. Egész irodalmamban észlelhetők gyerekkori emlékeim felvillanásai, az ottani emberek arcát mintáztam meg, az ő sorsukat példáztam, és az őket körülvevő tájat festettem. írói tevékenységemnek ezt a részét Egy ember élete című önéletrajzi regényem első és második könyve félreérthetetlenül dokumentálja. Ezen a meghitt ünnepségen testben és lélekben szerettem volna Önök között lenni, és egyszerű szavakkal elmondani életem sorát, mindennapi küzdelmeimet, hitemet a szépben és jóban, és kezet szorítani Önökkel olyan odaadással, ahogyan a testvérek szorítják meg egymás kezét a jóízű találkozások alkalmával. Mindmáig nem lettem igazán budapesti, egy kis mezővároskához kötnek emlékeim, és beszédemből az érsekújvári tájszólást sem tudtam kiiktatni. Képzeljenek maguk elé egy 80 éves embert, aki hosszú, nehéz utakat járt meg, voltak kudarcai és voltak sikerei, és ma éppen azon fáradozik, hogy betakarítsa egész termését. Ehhez a termésbetakarításhoz tartozik az Önök meghitt baráti tiszteletadása is. Kérem fogadják őszinte üdvözletemet és sok jó kívánságomat Kassák Lajos Engedjék meg, hogy feleségem felolvassa egyik versemet, amely szülővárosom emlékeiből tevődött össze költői alkotássá. 59