Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Érsekújvár (Kassák Múzeum, 1992)

84

84 Emlékszem még a városra ahol születtem a sötét utcák embereire s az első lányra kinek a melleit megérintettem megőrzött titkok ó céljaim és letörölhetetlen nyomai éveimnek hegyeken és tengereken kel át a vándor s akár a madarak elénekli együgyű örömeit és kimeríthetetlen fájdalmait a források meleg vizeiben bugyognak föl emlékeim szavaid emléke tested egészségének emléke a parasztok negyedében lakott ő együtt az apjával és árva testvéreivel ha jobban ment a dolguk nagy húsfalatokat evett s nem akart az angyalokhoz hasonlítani egyszerű kőművesek jöttek ki a telepre s ő szeretőjük lett a részeges legényeknek ezt én éppen úgy tudtam mint a város gonoszlelkű vénasszonyai de megsimogatta szőke kecskeszakálam és hangosan nevemen szólított hogy felébredjek akkortól kezdve együtt ittam a kőművesekkel s mikor elmentek elindultam velük az idegen tájakra néha beszélgettek a lányról de én a két szép házinyulammal játszottam s úgy tettem mintha más nem is érdekelne az idő elmegy a széllel s az ember ittmarad a fekete kút peremén találkoznék-e vele ha lefelé elindulnék a létrán a kérdés a remény gyermeke de a tüske még mélyebbre ereszkedik a szívben a függönyön át látom két idegen sétál ablakom előtt az egyik jobbra tart a másik balra. 1927 25