Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Botár Olivér: Tekinthető-e a Képarchitektúra a szerkesztett relief kiáltványának? (Ford.: Borus Judit)
„Egyes helyeken nem síkszerű, hanem térbeli a hatás. Egyes képarchitektúrák csendesek és nyugodtak, mások pajzánul ficánkolnak. Egyes olajfestékkel borított síkokon hullámpapírsávok (am ilyen be villany körtét csomagolnak). Elárulom: rendetlenül kivágott hullám papírsávok. Barnás szürkeségük,egyenletes sávos árnyékuk kellemes dekoratív hatást ér el a pirosak és kékek harsogó akkordjába ágyazottan.Továbbá: faragott fadarabokból összeszerkesztett architektúrák,homorulatok,domborulatok,szögletek, melyek úgy tolonganak egymás hegyén-hátán mint a pánikba hajtott tömeg a vészkijáratban." (1928.475. old.) A relief, melynek reprodukcióját a MA 1925. március 22-i száma közölte, közeli kapcsolatban áll egy kollázzsal, melyhezaTheMuseum of Modern Arts nemrégjutott hozzáaMcCrory Corporation adománya révén. 6 Bár a reprodukció gyenge minősége miatt nehéz megállapítani, de úgy tűnik, hogy lapos reliefről van szó (láthatóan papír és fém,talán bádog) egy fatáblán. Körök, négyzetek és sokszögek helyezkednek el egy átlós rácsozaton, mely anynyira jellemző Kassák húszas évek közepén készített munkáira. (A The Museum of Modern Artsban lévő kollázst valószínűleg később datálta 1921-re a művész.)A másik reprodukált relief papírból,fából,vászonból és hullámpapírból készült. 7 Valószínű, hogy kedvencei közé tartozott e mű, mivel a Tisztaság könyve 1926-ban megjelent gyűjteményes kötete fedőlapján is reprodukálta. Ezen művek egyikének sincs sok köze a reliefhez; egyáltalán nem tartoznak a kiáltványban leírt háromdimenziós,önmaguk természetes perspektíváját hordozó alkotások közé. Attól a ténytől eltekintve,hogy a fekete-fehér fényképek háttérbe szorítják a munkák dombormű jellegét, úgy tűnik, hogy Kassák a fa és más „építő"-elemeket közvetlenül a képek alapsíkjára applikálta, így tartva laposan a szóban forgó reliefeket. Az Új Szín című művészeti folyóiratban (43.old.) reprodukált munkát is Képarchitektúra különböző anyagokból címmel közölték, de a fotó közeli vizsgálata feltárja, hogy ez sem relief. Érdemes megjegyezni, hogy Kassák, bár kiáltványában eiitélte az illuzórikus perspektívát,alkalmanként mégis kísérletezett vele kétdimenziós képarch/tektúra-munkáiban. Úgy tűnik,hogy ezek közül néhány háromdimenziós szerkesztett reliefekhez készített terv. Legtöbb e korszakból fennmaradt munkája színes geometrikus formák nem perspektivikus elrendezését mutatja a képsíkon,és ezek az alkotások,ha csak jelképesen is,de engedelmeskednek a kiáltványban lefektetett elméletnek. 8 Ez a cikk,egy hosszabb, Constructed Reliefs in the Art of the Hungarian Avant-Garde: Kassák, Bortnyik, Uitz and Moholy-Nagy 1921-1926 című tanulmány része. (The Structurist, Saskatoon Canada, No. 24-25. 1985.16.sz.) JEGYZETEK 1. Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925. Corvina, Budapest, 1974. 86-92.old. 2. Az első idézet Kállai Ernő Kassák képarch/tektúra-munkáiról írt, MÁ-ban megjelent (1921. november 15.)
