Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Botár Olivér: Tekinthető-e a Képarchitektúra a szerkesztett relief kiáltványának? (Ford.: Borus Judit)
BOTÁR OLIVÉR! TEKINTHETŐ-E A KÉPARCHITEKTÚRA A SZERKESZTETT RELIEF KIÁLTVÁNYÁNAK? Kassák Képarchitektúra kiáltványának szó szerinti olvasata azt mutatja,hogy a kiáltvány valójában felhívás a háromdimenziós szerkesztett reliefre. Bár ez első hallásra kissé szokatlannak tűnhet,e rövid tanulmányban megkísérlem bebizonyítani, hogy nemcsak lehetséges a kiáltvány ilyenfajta olvasata, hanem ezt az is alátámasztja, hogy Kassák (és Bortnyik) valóban készítettek ilyen háromdimenziós reliefeket. Bár a magyar avantgarde tagjai láthatták 1920 előtt Pablo Picasso korai szerkesztett reliefjeinek reprodukcióit - mint ahogy Archipenko reliefjeinek reprodukcióit látták is -, ez a műfaj nem érdekelte őket különösebben.Sokkal inkább foglalkoztatta őket a festészet és a grafika mint a cézanne-i festészeti örökség kiteljesítésének, valamint az olasz futurizmus és a német expresszionizmus saját „aktivista" művészetükben való továbbfejlesztésének lehetősége. A kubizmus mindnyájukra hatott, de a közeli Prágától eltérően,Budapesten nem jött létre kubista festészeti iskola. Mint ahogy 1920 előtt Magyarországon az orosz művészet legújabb törekvéseit sem ismerték, még az 1919-es magyar Tanácsköztársaság alatt sem,amely politikailag Szovjet-Oroszország szövetségese volt, de nem alakítottak ki velük rendszeres kapcsolatot.(Chagall és Archipenko műveit németországi tevékenységük miatt ismerték.) A budapesti Ma galériái-ban kiállított szobrok kevés kivétellel hagyományos megoldású figuratív alkotások voltak. Csak a bécsi és berlini emigráció alatt kezdtek azzal az új gondolattal foglalkozni,hogy kétdimenziós alkotásokhoz egy valóságos harmadik dimenziót is hozzáadjanak. A Bortnyik és Kassák által 1920 után használt kollázstechnika volt az első jele annak, hogy az aktivisták kiszabadultak a tradíciónál is technikák és anyagok rabságából. Kassák képarchitektúra-elméletében fektette le az első elméleti kiindulási pontot a kétdimenziós képsík kiterjesztéséhez. A Képarchitektúra-kiáltvány (1921 szeptembere) lenyűgöző célkitűzései és hírneve ellenére valójában kevéssé hatott.Csak némi túlzással állíthatjuk,hogy közvetlen hatása Bortnyik Sándoron és a bécsi avantgarde művész Hans Suschnyn túl, kiterjedt másokra is, mint például a Szlovákiában élő Kudlák Lajosra,a berlinben élő Moholy-Nagy Lászlóra és a pécsi Gábor Jenőre. Kállai Ernő,akit néhányan a képarchitektúra-elmélet egyik kezdeményezőjének tekintettek, Kassák akkori tevékenységét Berlinből támogatta. 1 A kiáltvány alapgondolata (s ez Kassák 1919 utáni elméleti írásaira is igaz) a pártpolitikától független,a társadalmi változást létrehozó művész szerepével foglalkozott: „A materialista forradalmak, ha semmi egyebet nem hoztak volna - a gondolkodó ember elé elhozták annak az igazságát, hogy kizárólag erőszakszervezetekre támaszkodva, kizárólag gazdasági forradalommal nem lehet a mai élet problémáját megoldani." Kassák,aki keserű tanúja volt a Tanácsköztársaság katonai vereségét megelőző belső meggyengülésének, úgy érezte, hogy a társadalmi-gazdasági forradalmat etikai forradalomnak kell megelőznie, vagy legalábbis azzal egyidőben kell végbemennie.(Ez éles ellentétben állt Kassák 1919-es „aktivista" kiáltványával,amelyben még a kommunista párttal való körültekintő együttműködést támogatta.) Kassák a művészt ezen szellemi felszabadulás előkészítőjének szerepében látta: „Érzéseink igényesítője és forradalmasítója pedig csak a művészet lehet." A festmények akkor is réízt vehetnek ebben a folyamatban, ha a formán és színen kívül 73
