Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Andrási Gábor: Látvány és konstrukció. Kassák Lajos festészete 1950-1967 között
absztrakciója felé fordult, majd később,a „festőiség utáni absztrakció": az új-geometria és a hard-edge hullám időszakában Kassák - műveinek erős személyessége, hangulati-emocionális jellege és minden perfekció nélküli felületképzése miatt volt számukra művészi értelemben „követhetetlen".,,Kassák ugyanis festőibb festő volt, mint egy konstruktivistának illenék,a színeket gyakran úgy használta,mint verseiben a szavakat,a kompozíció megengedte redukált jelentésnél gazdagabb és több értelmű jelentést,érzelmi töltést adott nekik. A szigorú síkokba belopózott valami a természet lelkéből, anélkül azonban, hogy a színek együtteséből a rend eszméjén kívül valami egyéb meghatározható jelentést is kiolvashatnánk. De sárgái mégis szorongással, barnái szomorúsággal telítettek,vörösei bátrak és harsányak; Kassáknak legalább annyi köze van a természethez mindig közel álló magyar festészeti hagyományhoz, mint az eltökélten internacionalista konstruktivizmushoz." 2 2 A fiatalok felkeresték Kassákot,mert túl sokat hallottak az avantgard és az absztrakt művészet magyarországi ,,talajtalanságá"-ról és ,,gyökértelenségé"-ről, és az idős mester és munkássága eleven cáfolata volt ezeknek az elméleteknek; Kassák révén megismerhették múltjukat,a hazai izmusok hagyományait; azt a művészettörténeti folyamatot,melynek aktualitását éppen saját törekvéseik jelentették. Ha festészete nem is,elkötelezettsége a korszerű művészet iránt és az évtizedek során keményre csiszolódott személyisége „figyelmeztető felkiáltójel"-ként 2 3 magasodott előttük. JEGYZETEK 1. E kérdésről részletesen lásd György Péter: Az elsikkasztott forradalom .Valóság 1986/8. 2. György Péter i.m.76.old. 3. Kassák Lajos: Önarckép - háttérrel III. in.: K.L.: Csavargók,alkotók,Magvető,1975.(továbbiakban: Önarckép) 73.old. 4. Bálint Endre: A hetvenéves Kassák, in.: B.E.: Hazugságok naplójából. Magvető, 1972.84.old. 5. Kassák Lajos: Önarckép 73.old. 6. Vadas József: A konstruktőr,Gondolat,1979.147. old. 7. Gadányi Jenő: Feljegyzések a művészetről.1947. in.: G.J.emlékkiállítás katalógusa.Szentendre-Budapest, 1986.5. old., ill.Kassák Lajos: Önarckép 65.old. 8. Többek között: Bán Béla, Bene Géza, Domanovszky Endre, Gyarmathy Tihamér, Hincz Gyula, Kerényi Jenő, Szandai Sándor, Vedres Márk; Veres Péter és Darvas József írók,Tompa Sándor színész. 9. Urai Dezső: Amikor egy álom valóra válik.Ismeretlen eredetű újságkivágat - minden bizonnyal 1957ből -, Szandai Sándorné tulajdonában. 10. Naplójában Kassák nemegyszer említi reménytelen helyzetét,lelki és egzisztenciális mélypont-élményeit.„Elevenen eltemetve" „élve befalazottan" tölti napjait.,,...megkötözöttnek érzem magam és úgy érzem, hogy a számat,füleimet is betömték. Magamban emésztődöm, nemegyszer úgy gondolom, semmi értelme életemnek." Idézi Rónay György: K.L. (Arcok és vallomások),Szépirodalmi,1971.248. old. 11. Köztudott, hogy ezen a kiállításon kaptak először újból nyilvánosságot a sztálinizmus időszakában formalistának bélyegzett törekvések. Az absztraktok számára a Tárlat csupán epizódnak bizonyult. Művészetük csak a hatvanas évek második felében kapott mú'vészetpolitikai „polgárjogot". 12. Bálint Endre: Bevezető Kassák kiállításán.(1957) in.: B.E.i.m.87.old. 117
