Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Életrajz (G.M.,Gy.P.,P.G.)
1926 októberétől ismét Budapesten él. Dokumentum címmel a bécsi MA folytatásaként művészeti és társadalmi lapot szerkeszt munkatársaival, Illyés Gyulával, Déry Tiborral, Németh Andorral és Nádass Józseffel. A lap avantgarde szelleme nem talál igazi fogadtatásra, érdeklődés hiányában megszűnik. A Nyugat folyamatosan közli az Egy ember életét. Regénye később könyvalakban többször is kiadásra kerül. Legtöbb munkájának tipografizálását és címlaptervét ő készíti. Reklámtervei is gyakran megjelennek.1928-ban kiállítást rendez a Mentor könyvesboltban,de biztató visszhang híján a nonfiguratív festészettől évtizedekre elfordul.1928-ban jelenik meg a Napok a mi napjaink című regénye, amelyben, majdnem teljes egészében közli Korvin Ottó börtönnaplóját, a kivégzése előtt írott sorait. Az ekkor induló Munka című folyóirat szerkesztése mellett megszervezi a Munka-kört elkötelezett fiatal szocialista munkások és értelmiségiek számára. Sorra jelennek meg regényei, novellái, tanulmányai, versei (Angyalföld; 35 vers; Megnőttek és elindulnak,Munkanélküliek). 1934-től Mónus Illés biztatására a Szociáldemokrata párt elméleti lapjában a Szocializmusban is ír. Ekkor jelenik meg a Napjaink átértékelése c. műve, melyben a hitleri hatalomátvétel következményeit vizsgálja.1938-ban meghal Simon Jolán. 1939-ben betiltják a Munkát. Vallomás tizenöt művészről című tanulmányában a nyugati hatásoktól elzárt hazai képzőművészet jelenségeit elemzi.1940-től második feleségével, Kárpáti Klárával él. Az ostromot Angyalföldön éli át, lakása elpusztul,1946-ban Békásmegyeren kap házat és telket. Itt lakik 1954-ig.1945-49 között a Magyar Művészeti Tanács alelnöke. Szerkeszti az Új Idők-et, a Kortárs-at és az Alkotás-t.Jelentős szerepet vállal az újjáépítésben,1947-ben parlamenti képviselő lesz. Megjelennek összegyűjtött versei, naplójegyzetei,színművét a Nemzeti Színház tűzi műsorára.1948-ban Kossuth díjjal tüntetik ki. 1950-1956: A belső emigráció évei. Békásmegyeren visszavonultan él,Gadányi Jenő hatására ismét rajzolni,festeni kezd. Expresszív tájképeket, portrékat készít. Naplót ír Szénaboglya címmel és Pán Imre közreműködésével megírja Az Izmusok történetét. Békásmegyeren gyakori vendégei Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Major Ottó, Vidor Miklós. 1956-tól ismét bekapcsolódik a kulturális életbe. 1957-ben kiállítása nyílik a Csók Galériában. 1960-ban és 1963-ban Denise René Párizsban mutatja be Kassák korai,20-as években készült műveit és késői olajképeit. Kassák 1961-ben Párizsba utazik. Egymást követik egyéni és csoportos kiállításai Svájcban, Németországban, Franciaországban, Itáliában. Sorra jelennek meg irodalmi művei (Boldogtalan testvérek; Mélyáram, Az út vége; A tölgyfa levelei) és írói munkássága elismeréseként 1965-ben Kossuth-díjat kap. Halála évében rendezi első nagyszabású, nonfiguratív képeit is bemutató tárlatát a Fényes Adolf teremben. 1967.július 22-én 80 éves korában meghal Budapesten. 120