Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Peternák Miklós: Kassák fotó-képe
Van egy másik mester (ha nem is kifejezetten fényképész,Szélpál Árpádnak hívják),aki szintén készített Róla fényképet,két,különbözőképp lenagyított változata egy-egy,talán nem teljesen kész munka alapja: Önarckép Mutterkával az egyik,datálása bizonytalan (192?..1937) míg a másikon,a szájnál felirat: HARC.Nem tudok arról,hogy valaha publikálták volna (Borítóterv,1930 k.a Kassák Múzeum tulajdona,Ltsz KM-M-79268.1.). A háború után szinte azonnal 1965 lesz,csak még előbb 1963. Mi, itt, kivételesen,választott tárgyuk tekintetében így szerencsésnek vagyunk mondhatók. Kár,vagy sorsszerű, hogy ez a tény. Bálint Endre: Kassák,1963 papír,fotó, kollázs - 29,3 x 21,8 cm KM ltsz.:KM-M-81.9.1. Leírása: a fiatalabb mester portréja a mesterről. A kompozíció a mestert követi. Nézzük meg ismét Kassák önarckép-kollázsát és Bálint Endre Kassákját.(Először is az évszámok: Bálint munkája Kassák kompozícióját követi.1963. A Kassák-mű rekonstrukciójának éve Bálint munkájának készítési évét követi: 1964.(De ez még most nem túl lényeges.) Mindenekelőtt a megfelelések. Kassák szinte teljesen azonos helyen és pózban, tekintetének iránya,pontosabban: nem látszó szeme is.Változás: szemüveg és ráncok a homlokon. A betűk és a maszk helyén: a maszk jelzése két körrel - alsó ,,teli", mintegy a kör alakú szájnyílás helyett,a nagy A betű helyén, míg a nagyobb körvonal az egész maszk helyét, pontosabban hiányát és eltűnését jelöli,jelenti.(Teljesen mégsem tűnt el - de erről később.) Ha hitelt adhatunk annak az interpretációnak,mely szerint a betűk mintha a maszk szájából jönnének ki az Önarckép-kollázson 9 (Miért nem az írógépből?),akkor azt az analógiát adhatjuk hozzá, hogy Bálint képén a két kör mintha Kassák fejéből,a szemüveg két kör-üvegén át a csukott szem mögül,a gondolat szférájából buborékolna - akár egy képregényrajznál a fejből kijövő szöveghely és az abba nyomtatott betűk.Ezt gondolom. Mit? A maszk és a betűcsoport a kép terében és valós tér-időben is helyet cserélt: Bálint montázsán a betűk felülre kerültek,sorokká,sorsokká,jelentő, „megírt" múlttá,annak dokumentumává rendeződve.A maszk pedig eltűnt: szelíd szemüveggé vált - és halott múlttá, halott küzdőtárssá. Az 1923-64-es, mintakéntszolgáló kollázs maszkjának két,,üres" szeme helyén itt két arc,az egyik mint halotti maszk. A körvonallal határolt területre még egy szem (Kassák-portré részlete, 1936, Lengyel Lajos) nyúlik be - többi része (az arc többi, szétrakott mozaikja), lenn a száj és Kassák arcából egy picit takarva régebbi szeme, hasonló maszk,mint a szemüveg; valamint még egy arckép is,a szerző Bálint Endre portréja, ugyancsak e körön belülre került. Fölülről néz a képre, mint tükörbe. Feje,szeme,szája, homloka mintegy Kassák „gondolatkörén" belül,abból - és a képből - mégis kitekint. Ha szabad volt anagramma-félreértést gyártani az öt betűből fentebbjegyen szabad itt most zsáner-idillt: képzeljük el a nagy körvonalat mint beton kútkávát,melynek nyugodt vizébe egy arc föntről beletekint, s mint tükörben látja magát. A kút - szocializált forrás (forrás-kútfő). Múlt és jövő,előd és utód másképp torlódik egybe utolsó előtti példánk: a „Klára meg én" c.kollázson (32 x 21 cm,1965).(Zárójelben: mielőbb vessük össze az 1927-es „40 év 98
