Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Peternák Miklós: Kassák fotó-képe

PETERNÁK MIKLÓS KASSÁK FOTÓ-KÉPE PÉCSI JÓZSEF: KASSÁK/1927 I / RÖVID ÁTTEKINTÉS Soha nem fényképezett,ez is egyik ténye annak a jól áttekinthető ténysornak, melyet élete és munkája fotográfiával kapcsolatos vagy kapcsolatba hozható konkrétumai alkotnak. Mint lapszerkesztő,koncepciójáról a képközlések - melyek persze a pénz és a technika függvényei is - azok elhelyezése, környezete és a tipográfiai megformálás,valamint a tárgykörrel foglalkozó,publikált írások árulkodnak.Míg a MA időszakában a fényképnek inkább dokumentatív szerepe van, illetve a lefényképezett dolog áll az előtérben - sokkal nagyobb teret kap a film,például gondoljunk csak Viking Eggeling,illetve Moholy-Nagy publikációira -,addig a Munka kifejezetten a fényképek rendszeres közlésének igényével jelentkezik. Mint Gró Lajos írja a ll.évf.14.számában: „...állandóan foglalkozni fogunk a filmen kívül a fényképezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel...",majd olvasói képeket kér részben a közlés, részben a szakmai segítség ígéretével. Hogy ezt az ígéretet csak részben sikerül beváltani,annak az is oka, hogy a következő tíz év még nagyobb változásokat hoz, mint a MA Bécsbe kényszerülésétől a Munka megjelenéséig eltelt évtized. Ezt persze a külvilágra és a történelem menetére értem - a művészetre és a személyes sorsra nézve (természetesen Kassákéra gondolok) inkább az ellenkezője igaz.Jelzi ezt,hogy a Munka Kassák leghosszabb ideig megjelenő lapja,ekkor jelennek meg nagy regényei,

s valójában itt kezdődik az a - közvetlenül a fotóhoz is kapcsolódó - folyamat,mely lényegében halálával zárul,

s melynek kezdetéről írja Korner Éva: ,,Az emigrációból 1926-ban hazatelepülő Kassák Lajos ülteti el itthon a gondolatot,hogy a fotó,a film a realitásnak olyan területeire képes behatolni, amelyekre a festészet nem is tud és nem is hivatott."

1 Bár fotómontázsokat a húszas évek elejétől kezdve készít ( talán pontosabb persze fotót, illetve nyomtatásban megjelent - újság, magazin - fényképet is felhasználó kollázsokról beszélni), kifejezetten a fénykép, mint médium iránt,a nemzetiközi folyamatokkal összhangban egyébként,ettől az időszaktól kezd érdeklődni. Az érdeklődés - mint Kassáknál majdnem minden esetben - elméleti és gyakorlati felhasználás mellett propagálást is jelent,vagy - szebben - azt,hogy nyilvánosságot ad hasonló szemléletű alkotóknak,valamint saját, kapcsolódó nézeteinek,programjának. Az amszterdami i 10 folyóirat 1927-ben publikálja ismert, Kállai Ernő tanulmánya nyomán indított vitájában Kassák rövid írását

2 (rajta kívül Baumeister, Behne, Burchartz, G roh mann és Moholy-Nagy írása és Kállai viszontválasza jelenik meg), mely később majd beépül - néhány mondat kivételével - A munka első fotókönyvéhez írott bevezetőjébe.

3 Utóbbi írásból idéz majd (nem ugyanazt a részt) Az izmusok története ezen időszakra és tárgykörre vonatkozó részében

4 - a megjelenés (posztumusz) dátuma 1972,a megírásé és részleges (Pán Imrével közös) publikálásáé több mint tíz évvel korábbi. Bővülő, önmaga történetével is kiteljesülő nézetekről,szemléletről és sorsról van szó - mint a képek is mutatni fogják majd. Előbb még néhány szó az elméletről és a húszas évek végéről : nem csupán a nemzetközi művészetben válik fontossá (a film mellett,szó szerint is, mint kiállítások mutatják) a fotó, de Magyarországon is ez az az időszak, mikor a fényképezés mintegy „újjáéled", mégpedig 95