Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
emelkedve.Csupán a cím vörös betűi emlékeztetnek némiképp a korábbi Kassák-címlapokra. Az Angyalföld címlapjának kiegyensúlyozott formáira emlékeztet a Napok a mi napjaink (1928) című regény címlapja. Ezen egyenlő jelentésű - bár a korábbi művekhez viszonyítva halkabb, visszafogottabb - vizuális elem a téglaszín-fekete képarchitektúra-keret és a kezében szerszámot tartó munkás fényképe. Egészen más jellegű az 1932-ben, majd 1933ban megjelent Munkanélküliek borítója.Szürkén ismétlődik felülről lefelé a cím, rajta három bizonytalan alak kontúrrajza, s felé rajzolva átlósan ismét a cím: munkanélküliek. A telep című regény (1934) kisbetűs címlapú,a Munka és néhány más kiadvány mintájára némiképp még a Bauhaus-betűket,formákat követi. Meghökkentő Az utak ismeretlenek című regény (1934) címlapja. Ezen háttal álló szürke emberek egy szürke-fekete téglafal felé tartanak,azon akarnak áthatolni. A harmincas évek európai kultúrájának tragikus dimenzióit keményebb fotókollázsok hirdetik a Munka könyvtárának címlapjain,ahol Heartfield-plakát stílusának hatása érezhető pár négyzetcentiméteres, kisalakú könyvborítóra nyomva. 1 3 1930 körül Kassák és köre számára új évtized kezdődött. Ebben az évtizedben a vizuális művészetek közül a legfőbb szerepet a fotográfia játssza. Kassák alkotói pályájának minden korszakában érezte, tudta, hogyan lehet az általa tervezett kiadványokat a legkorszerűbb, legaktuálisabb formákkal vonzóvá tenni.A fotó már a húszas évek közepétől foglalkoztatta, képi világának legalább annyira alappillére volt, mint az építészet. A képarchitektúra keletkezésének idején mindez még irodalmi és eszmei metafora-rendszer volt,de amikor már fotóelemek is jelentkeztek a művekben,egyre nagyobb szerepet kapott az építés és építészet realitása. 1928-ban a tipográfus Kassák nyilvánvalóan nem véletlenül vállalta el Forgó Pál Új építészet című könyvének tervezését. (Ezen finom acélhuzalok rendszerére emlékeztető fekete-vörös vonalhálóban jelenik meg egy szép modern utcarészlet!) Az építészet megváltó erejében hivő intézmények közül a Bauhaus végnapjait élte a harmincas évek fasizálódó Németországában. A közösségi építészet arányait ismerő és kívánó modern magyar építészgárda egy-egy kivételtől eltekintve,lakótelepek helyett legfeljebb családi házakat tervezett. A munkanélküliség és tüntetések korában a legalsó társadalmi lépcsőfokon álló munkások szervezetten vagy személyes mitológiákban újra meg újra megkísérelték,egyre reménytelenebb formákban,az új világ megformálását. Kassák a harcot vállaló emberek egyéni arcát mutatja be több harmincas évek elején írt regényében.Ez látható címlapjai közül az ekkori legegyszerűbb és legharmonikusabb alkotáson: a Megnőttek és elindulnak című regény (1931) két fiatal arcot felnagyítva bemutató tiszta fotócímlapján. Kassák életművének kimagasló eredményei közé tartoznak tipográfiai munkái,címlapjai. Illik rájuk az a hirdetés-szöveg,amellyel 1929 áprilisában a Korunk Kolozsvárott az Angyalföld című regényét hirdette: ,,A tények száraz fenségével akar hatni ...Klasszikus, tiszta arányok ülnek nagy tömbökben összerakott egészén; kimért részletek,higgadt körvonalak találkoznak az építőmester elgondolásával." 1 6 93
