Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934

SZABÓ JÚLIA »A CÍMLAP FONTOS« KASSÁK LAJOS KIADVÁNYAINAK CÍMLAPJAI / 1912-1934 Kassák Lajos Egy ember élete című önéletrajzi regén/ében írja első novelláskötete kiadására (1912) visszaemlékezve: „Valami szép címlapra lenne szükségem.A címlap fontos!"

1 Ez a felismerés az első lépés volt a kiadván/ok külső megjelenési formájának tudatos megválasztása, terveztetése majd tervezése felé. A fiatal íróból néhány év múlva lapszerkesztő és könyvkiadó, majd a magyar tipográfia történetében önálló értékeket formáló és korszakot jelző könyvművész lett. Kassák a tízes évek elején még grafikusokat keresett kötetei, majd folyóiratai borítóinak díszítéséhez,1921-tői pedig maga tervezi kiadványai nagy részét^ húszas évek második felétől saját könyvei,folyóiratai mellett mások által kiadott lapokhoz, könyvekhez is készít címlapot,sőt ekkor már teljes külső és belső tipográfiát is. Az Eletsiratás című novelláskötet címlapját a fiatal Uitz Béla rajzolta. Kassák a Nyugat könyveit állította elé például,„mert azok szépen vannak kiállítva...,a külsejükkel is kíváncsivá teszik,aki megáll a könyvkereskedés kirakatai előtt." Uitz nem utánozta a Nyugat könyveinek gazdag és színes,virágdíszes,leveles borítóit.Az ő címlapján a növényornamentika, mint Kassák találóan megjegyezte,„valami töviskoszorú féle ...sötét és szomorú díszítmény." Kassák elégedetlen volt Uitz rajzával, noha annak hangulata illett az Eietsiratás tartalmához. A címlap és a kötet egyaránt útkeresést jelez a dekoratív ornamensekkel dúsított,stilizált naturalizmusból a felszakadó,konfliktusokkal teli érzelmek nyersebb kifejezése felé. 1914-ben Kassák lírai pszichikum ábrázolásokban gazdag, három egyfelvonásos színművét Gulácsy Lajos címlapjával adta ki. Az Isten báránykái című kötet címlapján finoman stilizált vonalrajzon jelenik meg széttárt függönyszárnyak között egy virágos mezőn egy furcsa kalapos bohóc,aki féltérdre ereszkedik egy félig virág-hölgy előtt, mutató ujja felett pedig egy korona lebeg. A rajz alsó sarkában fűszálak között kis emberkék rohannak sietősen előre egy kapuszerű építmény felé. Gulácsy fantáziájában szabadon formálódnak át Kassák fiatalkori műveinek szereplői. Kassák mégis szerencsésnek érzi a választást. Később is mindig tisztelte Gulácsy „vad fantáziáját",a magános művészt szívesen fogadta folyóiratának lapjain és a MA-kör közös kiállításán. Gulácsy rajza felfedte Kassák vonzódását az élet szélsőségei felé,az irodalmi művei egyik rétegében egy vékony szálon mindig megfigyelhető irracionalitást,amelyet a költő később tudatosan igyekezett megszüntetni. Már 1915-ben kiadott Eposz Wágner maszkjában című verskötetéből eltűnik minden titokzatos szimbolizmus,a szélesen áradó szabad versek inkább az erős,energikus ecsetvonásokkal festett expresszionista festményekre emlékeztetnek. A versek fő témája a háború,a „hannibáli káosz, ki gonosz kölyök kedvvel ennyi zord kéket,sunyi sárgát és égi vöröset kevert a szomorú nap alá",a „horizonton kormos drapériák", megszólal „az ágyúk acélkórusa", / „ó zengő kelyhű virágok,sárga ércliliomok;" / ,a költő a katonák szenvedéseit idézi, / „vérük melege öntözi sárrá a vén és beteg világot!" /.Kassák e kötetben szereplő verseinek az expresszionista festészettel és költészettel való rokonságát Kosztolányi Dezső írta le a kötet bemutatásakor a Nyugatban,az expresszionizmus Magyarországra érkezését köszöntve.

2 A kötet címlapján még alig fedezhető fel a Nyugat irodalmától való távolodás. A dús 83