Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Botár Olivér: Tekinthető-e a Képarchitektúra a szerkesztett relief kiáltványának? (Ford.: Borus Judit)

metrikus festményre való felhívásként is, mely utóbbi anélkül rétegzi formáit és színeit, hogy illuzórikus perspektíva bevezetésére törekedne); ezt az a tény bizonyítja, hogy Kassák valóban elkészítette mindkéttípusú képarchitektúra-művét. Azt, hogy Kassákot érdekelte a szerkesztett relief, mint műfaj, bizonyítja az a tény,hogy a MA két számában is bemutatta úttörőit: Archipenkót (1921 .április 25) és Arpot (1922. március 15). Az Arch i

penkóval foglalkozó szám tartalmazta Ivan Göll egy tanulmányát, melyben Göll leírja Archipenkoszerkesztett reliefjeinek technikáját,és jövőbelátóan megjegyzi: ,,A plasztikának és a festészetnek ez az összeforrasztása hatalmas szabad területet nyit meg előttünk." Ennek a számnak az anyagát, akárcsak a Képarchitektúra-kiáltványt, Kassák „Horizont" sorozatában külön albumként is megjelentette. A kiáltványt előszóra MAArpnak szentelt számában publikálták. Az 1922. májusi MA Oskar Schlemmer és Willy Baumeister szerkesztett reliefjeit közölte. Az 1922.októberi szám további szerkesztett reliefeket publikált Schlemmertől,az 1922.decemberi Tatlintól és Gabotól,az 1923.februári az olasz dadaista Aldo Fiozzitól,az 1923. márciusi Gert Cadentől,az 1923.júliusi Baumeistertől,az 1923. novemberi Oscar Nerlingertől, és az 1925. márciusi pedig a bécsi Alfred Hromatkától.Ezek közül a művek közül sok szerepelt Kassák és Moholy-Nagy fontos,az új művészetről szóló összegzésében, az Új művészek könyvé ben. Tehát miért kerülte el eddig a figyelmet a Képarchitektúra-kiáltvány háromdimenzionalitásra való felhívása? Erre a legkézenfekvőbb válasznak az tűnik,hogy nincs példaként felhozható képarchitektúra-mű : egy kivételével az összes fennmaradt korabeli Kassák és Bortnyik által alkotott munka kétdimenziós és olaj,

gouache, lino vagy fametszet technikával készült.Az egyetlen kivétel Bortnyik 1924-es reliefje,ami jelenleg a Yale University Art Galleryben található. Kassáknak ebből a korszakából valószínűleg egyetlen reliefje sem maradt meg,és csak kettőről maradt reprodukció. Azonban van rá bizonyíték, hogy Kassák egész sorozat reliefet készített. Önéletrajzi tanulmányában, mely az Önarckép, háttérrel címet viseli,a következőket olvashatjuk: „1921-ben rendeztem meg első kiállításomat a bécsi Würthle galériában. (Tulajdonképpen 1924.februárjában.B.O.) És nem én tanultam a fiatal osztrák festőktől, hanem ők kerültek az én hatásom alá. Közülük a legjobb sem merészkedett tovább Kokoschka analitikus expresszionizmusánál,s én már nemcsak festékkel képeket, hanem különböző anyagok összehangolásával (papírja, pléh) reliefeket,az ábrázoló szobrászaton túl,téri megoldású monumentumokat építettem.Építettem,hangsúlyozom, mert az új művészet főkérdését már akkor az építés kérdésének tekintettem."

4 A Die Stunde című bécsi folyóiratban a Würthle kiállításról megjelent ismertetés megjegyzi, hogy a művek kiindulópontjának Archipenko szoborfestészetet ekinthető.A bécsi Reichspost ban megjelent ismertetés megjegyzi, hogy Kassák térkonstrukcióival befejezi azt,amit a kubisták elkezdtek.

5 Milyenek voltak ezek a művek? A megfejtéshez hozzásegít a két fennmaradt reprodukció és Rabinovszky Máriusz Nyugat >an megjelent ismertetése Kassák budapesti a Mentor könyvkereskedésben 1928-ban megrendezett retrospektív kiállításáról; „Kassák mint képépítész": 75