Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Andrási Gábor: Forma és „képtest" Kassák korai művein (1920-1924)
JEGYZETEK 1. Hegyi Lóránd: A tárgynélküliség értelmezése Kassák képarchitektúráiban.tAűv.tört. Értesítő, 1981/3.195. old. 2. Kassák Lajos: A plakát és az új festészet. MA.1./1.1916.nov.1 5. 3. Kassák Lajos: -A konstruktivizmusról. Diogenes, 1923./2. 4. Asztalos Imre [Hevesy Iván]: A négyszögesített világnézet. Egység, 1922. szept.16. 5. Kassák Lajos: Képarchitektúra. MA,VII./4.1922. márc.15. 6. Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925.Corvina, 1 974.118.old.Moholy-Nagy,Bortnyik és Kassák absztrakciójáról: „Mindhárom mester személytelen stílust hoz létre, egyéniségük csak letompítva érzékelhető." Uo.121.old. 7. Korniss Dezső: Kassák Lajosról,a festőről. In. : Kortársak Kassák Lajosról, PIM-NPI 1975.131. old. 8. Hegyi Lóránd i.m. uo. 9. Passuth Krisztina i.m.122.old. 10. Kassák Lajos: Képarcb/tektúra.MA,VIL/4.1922.márc.15. 11. A ,,térkonstrukciók"-ból keletkező reklámkioszkok jelzik,hogy a konstruktivista ideológia hadállásait milyen akadálytalanul foglalja majd el a húszas évek második felében a design,a kereskedelmi propaganda.A figurális elemekkel is kombinált konstrukciók „építettsége" csak látszólag azonos a képarchitektúrákkal, mert az „emblematikus" jelleget és technikai kezdetlegességet a design tetszetőssége és frappírozottsága váltja fel.A térkonstrukciókról írja Szabó Júlia,hogy azok ,,...EI Liszickij prounjainak egyszerűbb,kevésbé logikus szabályok szerint szerkesztett rokonai.(...) A képarchitektúra ezeken a késői,szélsőséges példákon elveszti eredeti szimbólum-jellegét." In.: Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915-1927. Corvina,1981.109.old. 12. Vö.Vadas József: A konstruktőr.Gondolat,1979.93.old. 13. Vö.Passuth Krisztina i.m.95-97.old.és Szabó Júlia i.m.93-97.old. 14. Szabójúlia i.m.90.old. 15. A képarchitektúra remekművei véleményem szerint Péri László nevéhez fűződnek. A Sturm-kiadásában megjelent színes linómetszetei (Linoleumschnitte, 1922-23 Berlin) valóban „emblematikus" alkotások, melyekben messianisztikus példaadás és tanítás helyett festői és plasztikai problémák kerültek előtérbe.„Péri minden alkalmazott művészet iránti érdeklődése és szándéka ellenére az aktivizmus képarchitektúrájának egyik dinamikus,szinte repülő építészetnek nevezhető változatát hozta létre." (Szabó Júlia i.m.90.old.) Vö.még Passuth Krisztina i. m. 144-149.old. 1 5./a. A Ma „kiadóhivatalában" és kiállításain mindig hozzáférhetőek voltak a Der Sturm és a Die Aktion példányai.„Kassák a linómetszetről beszélt neki [ti.Bortnyik Sándornak.A.G.].Hagyja a rézkarcot. Minden kor megtalálta a maga anyagát,a mi korunké a linóleum. Nagy előnye az is, hogy olcsó." (Szélpál Árpád: Forró hamu. Magvető, 1984.386-387. old.) Az eset feltehetőleg 1918-ban történt. 16. Az „eredetiről" történő közlést már korszakunkban is az exkluzív, bibliofil kiadványokra korlátozta a klisétechnika általános gyakorlata,mellyel 1922-ben az Új művészek könyvé-nek teljes képanyaga is készült. 17. „A MA-kör konstruktivizmusát költői konstruktivizmusnak nevezhetnénk,vagy dadaista konstruktivizmusnak, s ez csak elméletileg képtelenség.A dadaizmus és konstruktivizmus szintetizálása ugyanis a gyakorlatban a húszas évek berlini-bécsi művészetében is megvalósult." (Szabó Júlia i.m.101 .old.) Dada és konstruktivizmus együttéléséről lásd még Passuth Krisztina i.m.109.old. 18. Vö. Passuth Krisztina i. m. 108-109.old. 19. Kassák Lajos i. m. 20. Kassák plasztikai kísérleteit is hagyományos szobrászi anyagokban valósította meg.A Tisztaság könyvéből ismert két Relief anyaga fa,lemez és papír; reprodukcióban fennmaradt szobrai pedig gipszből készültek. 21. Cristoph Spengemann: Kurt Schwitters,a merzfestő. MA, VI./3.1921 .jan.1. 71
