Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Andrási Gábor: Forma és „képtest" Kassák korai művein (1920-1924)
rény eszközökkel rendkívül erőteljes,szuggesztív alkotásokat lehetett létrehozni.Legszínvonalasabb példákkal elsőként a német expresszionista grafika szolgálhatott Kassákék számára, hiszen a magyar és német aktivizmus közötti kapcsolatfelvétel még a világháború éveiből származott. 1 5/ 1 És tegyük hozzá: a korabeli nyomdatechnika kiválóan tudta alkalmazni ezeket a metszeteket: a szedett szöveg közé klisékészítés nélkül, „eredetiben" tördelték be a művet. A MA gyakran közölt ilyen ,,eredeti"-ről nyomott műmellékleteket és kis példányszámú, úgynevezett „amatőr" művészeti albumai és verseskötetei java részének képanyaga is ezzel az eljárással látott napvilágot. A metszetek és nyomdai klisék cseréje és kölcsönzése általános gyakorlat volt az avantgarde kiadványok szerkesztésében, s bár a metszet a művész,a klisé pedig többnyire a kiadó tulajdonát képezte (tehát a nyomdából visszaszerezhették), mégis könnyen elképzelhető, hogy egy ismételt reprodukálásra városról városra vándorló metszetről több „eredeti" nyomat is készült, mire viszszajutott (ha egyáltalán visszajutott) alkotójához. 1 6 Fametszetek díszítika: Kassák 1-MA (Asszonyomnak) címú'1921 tavaszán megjelent verses füzetét is. A négy lap minden bizonnyal Kassák legerőteljesebb korai művei közé tartozik még a „képarchitektúra előtti" időszakból.Sorrendben a harmadik is csak látszólag mutat egyféle „szigorodást",geometrikus elemei a kompozíció körmozgását megengedő laza viszonyban vannak egymással.E néhány munka is mutatja a metszettechnika avantgarde hagyományait: az 1921-ben aktuális dada-motívumokkal (kerék,betűk) különös,figurális aszszociációk lehetőségét kínáló,határozottan expresszív formák (csápban vagy kézfejben végződő „Z"; csőrök,kampók) ötvöződnek.A fentebb már említett,többé-kevésbé „szabálytalan" idomok a kontúrok - a metszőkést vezető kéz mozgásának megfelelő - enyhe hullámzása közepette olyan renddé szerveződnek, melynek összhatása még nem statikusarchitektonikus,hanem eleven-ritmikus.A felhasznált betűk szerepe is alternatív: hol dada-módra„applikált írásjelek" hatását keltik,hol maradéktalanul átszellemített formaelemekké lesznek.A szemlélő a metszetek betűiben „az ember-alkotta célszerű,gyakorlati absztrakt formán, egy bizonyos hang állandósult jelölésén kívül még egy másik, testi formát is lát,mely egészen önállóan kelt egy bizonyos külső és belső benyomást." (Kandinszkij) Az Asszonyomnak című füzet a „festő Kassák" legrusztikusabb alkotásait tartalmazza; olyan műveket, melyek expresszív érzelmi telítettsége és spontán szenvedélyessége a képarchitektúra-univerzumból egyszer s mindenkorra száműzetik. Kassák „épített" képarchitektúráit nem választja el akkora formai távolság papírkollázsaitól, mint az a konstruktivizmus és a dada programjainak különbözőségéből következne. 1 7 Bár a kollázsoknak kétségtelenül van némi „tematikus" jellege (kiolvasható,a képzettársításokat „terelő" szövegrészletek: Bécsi Magyar Újság, Ma, Don Juan, Moscou, valamint figurális motívumok: óra, naptár,szamár),a formát formához építő,a kompozíciót fokról fokra fejlesztő,határozottan additív munkamódszer mindkét műfajra jellemző Kassáknál. Gyorsabb, improvizatívabb munka benyomását csak nyüzsgő-vibráló betűkollázsai („tipográfiái") keltik.Kassák ollója nyomán a kollázsok kép-terét is túlnyomórészt a képarchitektúrákéhoz hasonló „kvázi-geometrikus" papír-síkidomok töltik ki. Az elemek ösz69
