Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Megjegyzések Kassák Lajos korai műveinek sorsához (G. M., Gy. P. P. G.)

zet, melynek Kassák szinte egyáltalán nem volt ura. 1960-67 között Magyarországon élve az idős mester nem tudta befolyásolni a nemzetközi műkereskedelembe került képeinek sorsát. Ugyanakkor a dadaista-konstruktivista művész neve mítosszá vált, Nyugat-Európában és itthon egyaránt. A „festő Kassák" - anélkül, hogy műveinek pontos számbavételére sor kerülhetett volna - része lett a különböző nagy, nemzetközi vándorkiállításoknak, összefoglalóknak, monográfiáknak. Különös módon az ő esetében tört be az a magyar képzőművészet NyugatEurópába, melynek olyan alkotói maradtak homályban, mint Csontváry, Derkovits, Vajda. Kassák - s ezt kereskedelmi árfolyama is pontosan tükrözi - egy szellemileg jól körülírható igényt elégített ki. A magyar avantgarde paradigmatikus figurájává lett, s így munkássága - talán elsők között a magyar művészet történetében - része lett a modern mozgalmak nemzetközileg is jegyzett „élcsapatának". A centenárium évében rendezett kiállítás bemutatja Kassák festészetét: hiányosságaival és korlátaival együtt. Reméljük, hogy immár tudomást véve a realitásokról jogosan és tisztelettel fordulhatunk mitológiánk hérosza felé. 144