Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Megjegyzések Kassák Lajos korai műveinek sorsához (G. M., Gy. P. P. G.)
mondható, hogy a Magyarországon készült munkák egyre kevésbé támaszkodhattak az eredeti művek ismeretére; ezért szerzőik az idő múltával kénytelenek voltak csupán fotókkal,nem kielégítő pontosságú forrásokkal dolgozni.Sajnos az egyetlen külföldön megjelent monográfiának, Tomas Straus könyvének képjegyzéke is tartalmaz hibás adatokat, s nem Kassáknak tulajdonítható műveket. 3/ LEVELEZÉSEK Különösen fontos adatokkal szolgált számunkra Kassák Lajos és felesége 1955 és 1967 közötti levelezése,amely az özvegy halála,1986 óta a Kassák Múzeum, a Pán Imrével folytatott levelezés pedig Mireille Pán párizsi tulajdonában van. AZ ÉLETMŰ SORSÁRA VONATKOZÓ ADATOK Ha maradtak is művek Nyugat-Európában az emigrációs évek után, Kassák 1926-os hazatérésekor a munkák döntő többsége Magyarországra került. Kassák miután egy időre felhagyott a képzőművészeti tevékenységgel, korábbi munkáit 1945-ig a budapesti Bulcsu utcai lakásban, 1945 és 1954 között Békásmegyeren őrizte. Óbudára költözve nagyobb mennyiségű dokumentumot és művet adott át Pán Imrének. 1955 körül kezdődött, s haláláig tartott Kassák második absztrakt korszaka. E festői periódus alakulásában,formálódásában és megítélésében jelentős szerepet játszott az ötvenes évek végétől érvényesülő - kizárólag - nyugat-európai érdeklődés Kassák képzőművészeti munkássága iránt. Kassák a húszas évek avantgardjától eltávolodva, ekkor készült munkáit fontosabbnak tartotta a koraiaknál, noha a nemzetközi érdeklődés a húszas évekbeli műveket helyezte előtérbe. Az ötvenes évek második felének, a hatvanas évek első felének magyar kultúrpolitikája a festő Kassákot nem fogadta el, Kossuth-díjat hangsúlyozottan az író kapott. Nonfiguratív munkái Budapesten csak halála évében, egy önköltséges kiállításon szerepelhettek a nyilvánosság előtt. Kassákot felkészületlenül érte a korai munkák iránt feltámadt hirtelen nyugat-európai érdeklődés, bizonyos fokig sértette is ez a megítélés. Kassák 1955 után még nem értette meg az életmű folyamatosságának konstruálására sarkalló nyugat-európai igényt, s az 1957-ben a Csók Galériában, majd az István Király Múzeumban rendezett kiállításain életművét; két nagy korszakát mutatta be. Ennek megfelelően az István Király Múzeumban az 1916 és 1925 közötti évekből nyolc mű szerepelt, két rajz 1945-46-ból,s a többi kiállított munka 1950 és 1957 közötti periódusából származott. E tárlatokon nem szerepeltek a későbbiek során feltűnt,1930 és 1955 közötti időszakra antedatált művek sem. Kassák 1959-ben vette fel ismét a kapcsolatot az ekkor már Párizsban élő Pán Imrével és rajta keresztül Victor Vasarely vei és Denise Renével. Kassák 1960-as párizsi kiállításának megszervezése Denise René galériájában számos nehézségbe ütközött.A húszas években inkább német nyelvterületen ismert mester rangos párizsi fogadtatásának előkészítése nem volt könnyű. ,,A helyzet az, hogy Denise Renénél kiállítani nagyon nehéz, és világhírű művészek öt évig, vagy esetleg egész életükön át várnak rá.Viszont nem érdemes a kiállítást kedvezőtlenebb körülmények között csinálni,ismeretlen nevet nagyon nehezen vesznek észre az irdatlan 140
