Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Szolláth Dávid: A forradalmárnő
a Németh Andor-szöveg Szántó Juditját pusztán intertextuális vonatkozásokból szőtt, teljességgel referencia nélküli szövegalakzatnak tekinteni. Az agitációs plakáthoz, filmhez, illetve Kalóz Jennyhez hasonlított Szántó Judit itt egy kulturális alakzat, „a forradalmárnő" irodalmi-művészeti szerepmintáinak gyűjtőhelye, a baloldali politikai szimbolika egyik csomópontja. A szöveg - szerzőjéhez híven - túlságosan leleményes ahhoz, hogy reprezentatívnak tekintsük a „forradalmárnő" mint kulturális alakzat vonatkozásában, válogatott példái inkább Németh Andor széles körű műveltségének szociális perifériáit jelzik, s az elhatárolódást szolgálják. Ám e típus mégily ironikus megformálása is jelzi, hogy a forradalmárnő szerepváltozatai körülírhatók annak a kortárs irodalmi-művészeti szerepmintakészletnek a segítségével, amely hozzájárult az életrajzi Szántó Judit által elsajátított szerep megformálásához is. A befejezetlen mondat, mint ezt másutt igyekeztem megvilágítani 6, a korabeli illegális kommunista mozgalom irodalmi bírálata. A regény a kommunizmust politikai hatástalansága, szektarianizmusa és aszketizmusa miatt bírálja, kimutatva, hogy az illegális mozgalom e hibái éppoly elidegenítők a kommunista mozgalmárokra nézve, mint amilyen elidegenítő a polgári társadalom a benne élőkre nézve. Krausz Évi alakjának fontos szerep jut a kommunizmus bírálatában. A regény rajta keresztül mutatja be, hogy a kommunista identitás nemcsak etikai vagy politikai sorsvállalások során jön létre, hanem az ízlés tudatos és áldozatos átformálása által is. A kommunistának kötelessége lemondani a polgári társadalom kínálta kultúrjavak jelentős részéről, hiszen azok megfertőzik osztálytudatát, elhomályosítják politikai ítélőképességét. A regénybeli Köllő házaspár köre, vagyis Krausz Évi kommunista sejtje a következő feltételekkel fogad be új tagot: 6. Szolláth Dávid: 1938-Az elkötelezett regény mint a kommunista magatartásformákbírálata. (Déry Tibor: A befejezetlen mondat), in: Literatura, 2006/2., 185-205.
