Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Deréky Pál: Avantgárd a semmiben?
vagy egyéb vissza-visszatérő elemek valamiféle kommentálását és/vagy linkelését is meg lehetne oldani. Távolabbi köre ennek a kutatásnak az volna, ha digitálisan csatlakoztathatók lennének a további Kassák-lapok, mindenekelőtt az előzmény (A Tett) és a folytatás (Dokumentum). Ennél az állásnál viszont nem a. Munka című következő Kassák-lappal kellene folytatni, hanem a három kassáki folyóirat mellé feltárni és elektronikusan hozzáférhetővé tenni az Új Földet, a. Dokumentum társlapját, a szomszédos országok lapjai közül pedig az újvidéki Utat, valamint az aradi Periszkóp, Genius és Új Genius címűeket (1925-1926). Ezután következhetnének a korai lapok (Magyar Szó, Tavasz, Krónika, 1919-1921), majd a kisebb bécsiek ( Diogenes, Testvér, 2x2, Akasztott Ember, Ék, Egység), valamint a pozsonyi-bécsi Tűz és a többi magyarországi (Magyar írás, Fundamentum, IS, Kékmadár, Új Kultúra). Egy ilyen adatbázis a keletkezési helyén, tehát Közép-Európában kontextualizálná a magyar avantgárd irodalmat és képzőművészetet, film-, zene- és táncművészetet. Ez utóbbinál maradva, tudtommal se Jákfalvi Magdolna, se Schuller Gabriella nem foglalkozott például (a legutóbbi időkig, tehát a 2007-ben megjelent A magyar irodalom történetei című kötetben publikált átfogó tanulmányaik időpontjáig) azzal a kérdéssel, hogy kinek, melyik mesternőnek a bécsi mozgásművészeti műhelyében tanult Kassák Eti (Nagy Etel), mit hozott haza Magyarországra és korai haláláig mit tudott kamatoztatni abból itthon. Ugyancsak ennek a kontextualizálásnak a célját szolgálná egy kapcsolódó, nem avantgárd kutatás terve, amelynek persze vannak avantgárd összetevői is: fel kellene dolgozni a Bécsi Magyar Újság és az ugyanabban az időben, a XX. század húszas éveinek elején ugyanott megjelent Jövő (Hatvany Lajos) című napilapok teljes anyagát kultúratudományos szempontból. Ez a korabeli bécsi magyar művelődés liberális-baloldali rétegének a feltárását jelentené, amely rendkívül fontos lenne az avantgárdkutatás számára is. Ugyanilyen jelentőséggel bír az osztrák kapcsolatrendszer feltárása, mindenekelőtt Kassáké és a Kommunista Párté, mivel csak itt-ott elejtett megjegyzésekből lehet tudni a párt anyagi juttatásairól a lap vagy a magyar emigránsok számára.
