Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Helena Markusková: Az Érsekújvári Művészeti Galéria Kassák-gyűjteményéről

aktivizmus korai korszakának dinamizmusát, drámai erejét idézi. De nem nosztalgikus múltba tekintésről van szó, inkább újrakezdésről, hiszen a hosszú idő után ismét festeni kezdő Kassák a nyelvét keresi. Képeiben ott vibrál az érzelmi töltés, fel-felbukkan az architektúra térszervező tekto­nikája, akárcsak a rajzbeli esetlegességek, melyek különös hitelességet adnak nekik (Csendélet kannával, 1950). Egy másik jellemző művén, az Óbudai utca (1954) című tollrajzon a házak rendbe szervezett tömbjei jelennek meg. Az architektúra naivan egyszerű, a vonal kifejezőerejére épül, rábízza magát a kéz spontaneitására. A rajz szerepelt a művész 1968­as emlékkiállításán az István Király Múzeumban, Székesfehérvárott 6 és az 1969-ben Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen rendezett kiállításon. A típusokban megfogalmazott stilizált portrék közül kiemelkedik az 1953-as Fiatal lány című tusrajz klasszicizáló, lírai vonalvezetésével, összefogott formáival. Az arcok Kassáknál karcolatok vagy karakterek, a külsőben megtestesülő eszme és lényeg megnyilvá­nulásai. Az 1950-es évek elején párhuzamosan készülnek figuratív és absztrakt művek. Kassák organikus formákat festett és rajzolt, néha improvizáló ujjgyakorlatként, máskor átgondolt kompozícióként. Gyak­ran kombinálta a biomorf formákat mértani elemekkel. Ekkori tusrajzai közül az Amorfformák témája a síkban kavargó-tekergő formák viszonya, míg a Cím nélkül a sík és forma viszonyára épül - a geometria letisztult nyelvére lefordítva. Mögöttük játékos kísérletező kedv, a képzelet vil­lanása, majd fegyelmezése húzódik meg. Akárcsak a feltörés lendületét idéző Magasba (1951 után) című olajképének, ahol a mértani ősformák ritmikusan ismétlődő fokozatokban építik fel a rend és kaland világát. A mértani formanyelv az ötvenes évek második felében válik uralkodóvá. Egymást követik a lírai absztrakció érett müvei. Jellegzetes példája az 1958-as Emlékezés egy városra című akvarell egyik változata, az immár véglegesen eszményivé és történelmivé vált konstruktivista utópia át­6. Kassák Lajos-emlékkiállítás. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1968. 7. Kassák Lajos életmű-kiállítás. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1969.

Next

/
Thumbnails
Contents