Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Imre Györgyi: Meghitt idegenek
lehetőségeinek kiélése és dokumentálása." 3 3 Egy a Történeti Hivatal Levéltárában található irat szerint „Sümegi" titkos megbízott már 1963. február 13-án, két héttel a megnyitó előtt jelentést írt Budapestre, amely szerint „a Magyar Műhely szerkesztői felkeresték a Párizsban tartózkodó Kassák Lajost". 3 4 Egy másik jelentés Kassák tárlata 1963. február 26-i megnyitójának „incidenséről" számol be: a Magyar Népköztársaság kiállításra megérkező konzulját arra figyelmeztette az egyik jelen lévő író, hogy a dialógust, „az emigrációs irodalom és a magyar hivatalos szervek közeledését nem rendőrökkel kéne megoldani." 3 5 Több jelentés született, de ezek egyike sem számol be Kassák jelenlétéről Párizsban, kiállítása megnyitóján. 3 6 Nagy Pál a Journal in-time 2. kötetében úgy emlékszik vissza, hogy „mégiscsak kiengedték Kassákot. [...] Ott volt életmű-kiállítása megnyitóján [...] 1963. február 5-én Csécsy Magda nyelvész [...] a következőket írta: »Kassák Lajos újra Párizsban van, s érdeklődik a fiatal költők iránt. 33. Tóbiás Áron: Kassák búcsúja Párizstól - beszélgetés Kassák Lajossal 1963-ból. In: Európai Utas, 2008. l.sz. 53-59. 34. LásdABTL3.2.4. K-812,148.; 155. 35. A dátumot Lásd „Mátraházi" ABTL 3.2.4. K-125/1., 332. Mátraházi leírja: másnap „Karátson, Nagy Pál, Papp Tibor, Parancs János és mások, a legnagyobb meglepetés, sőt azt mondanám, megrökönyödés hangján beszéltekarról az »udvarlásról«, amelyben a hivatalosak őket részesítették. Meg kell mondanom, hogy kevés rokonszenvvel [...]". A keletkezett iratok és széljegyzeteik ma akár komikusnak is tűnhetnek: a „Központ" az incidens miatt dekonspirációtól tartott, és nem értette, mire alapozhatta a jelen lévő író azt a megjegyzését, hogy az elvtárs: rendőr. A soros futárral várták a választ. Lásd ABTL 3.2.4. K-1461/1. Rudas Béla jelentése a Központnak: 46-47., uo. 56-58.: „Módra" utasítást ad Budapestről 1963. márc. 25-én „Nicolai" felhasználására a műhelyesek megfigyelésében és kijelenti: „»Joseph Boss« magatartása ellentétben Rudas elvtárs megállapításaival egyáltalán nem volt feltűnő." Április 10-én (65-66.) azonban már úgy véli: „Rudas elvtárs biztonsági helyzete [...] szempontjából nem megnyugtató az, hogy pl. Debreceni Ferenc olyan kijelentéseket hangoztatott, amely szerint az emigrációs irodalom és a magyar hivatalos szervek közeledését nem rendőrökkel kell megoldani. Mátraházi szerint a rendőr szót kétség kívül Rudas elvtársra értette." Az eseményről többen, egymástól eltérően is jelentettek, például „Mátraházi" ügynök szerint „Rossz hatást keltett [a konzul] irodalmi tájékozatlansága és műveletlensége [...]. De Karátson figyelmeztette, hogy az irodalmi síkon való közeledést »nem rendőrökkel« kell kezdeni.", vö: Mt-125/2., 41., vö. még „Tiszai" jelentéséről,ÁBTL Mt-642,43. 36. A részletek tisztázatlansága miatt kezdtem magam is kutatni a Kassák-dokumentumok között.
