Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Deréky Pál: Avantgárd a semmiben?

világszerte elterjedt csoportpszichoterápiás módszereit. Kieslerrel úgy jött össze, hogy nem tudta és akarta a rögtönző, csoportdinamikus foglalkozásokat a hagyományos dobozalakú színtérben elképzelni. Ezért kettesben kidolgozták az úgynevezett térszínpad (Raumbühne) tervét, amelynek oldalán, csigavonalban emelkedő rámpán lehetett a szabadon álló előadótérre feljutni. Kiesler, a konstruktivista, 1924-ben saját találmányaként mutatta be a térszínpadot, ebből lett a pereskedés. Kit közölt kettejük közül Kassák? Morenót, a rögtönző színpadról szóló írásával. Miért? Csak találgatni lehet, mi baja volt Kieslerrel, miért veszett össze vele, ha összeveszett, nyoma eddig nem került elő. Dieter Bogner, a múzeumalapító és -tervező, kurátor, gyűjtő és egyetemi magántanár, aki Magyarországon arról ismert, hogy felkérésére alsóausztriai, buchbergi várának tornyában, az egyik szoba falán Maurer Dóra összepasszintotta a gótikát a színes neokonstruktivizmussal - az 1983-ban készült Buchberg Projekt című film látható volt a pesti Ludwig Múzeum Maurer-kiállításán -, nos, ez a magántudós rendkívül nagy véleménnyel van Kieslerről. Szerinte a térszínpad van akkora dobás, mint Tatlin ikonná vált Internacionále-emlékműterve. Tudjuk, hogy a kiállítás alkalmából a Ma többnyelvű számot adott ki, a Musik und Theater Nummer című különszámot. De ebben nem található beszámoló erről a kiállításról, és a Ma későbbi számaiban sem esik szó a térszínpadról. A kiállításon nem szerepelt egyetlen bécsi magyar avantgárd alkotó sem; Moholy-Nagy persze részt vett, de berliniként. Nyilván egy korai Moreno Levy-publikáció is sokat ér, széles tájékozottságra vall. Akárcsak az, hogy Kassák felismerte: a dodekafon zene két alapító mestere Joseph Matthias Hauer és Arnold Schönberg Bécsben él. Közülük az elsőt közölte, mivel ő konstruktivistának nevezte magát. Neve azóta feledésbe merült, a stílust ma kizárólag Schönberg nevéhez kötik, " ám 5. A bécsi iskola által az 1920-as években, a dúr-moll 7 fokúsága helyett bevezetett hangrendszer és komponálásmód; alapja a 12 fokú kromatikus skála, illetve az ebből kialakított sor (szenálizmus). Alapelve, hogy addig nem ismétlődhet meg egy hang, ameddig az egymással teljesen egyenlőnek tekintett többi 11 meg nem szólalt; az alapsornak vízszintes és függőleges