Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Sasvári Edit: „A mi kultúránk nem lehet más itthon, mint külföldön"
De mi volt a baj Kassákkal? Kassák ellentmondásos személyiségnek számított a kádári hatalom szemében. Bár művészete nem felelt meg az új rezsim kánonjának, nemzetközi reputációja és a művészeti életben kivívott tekintélye miatt mégis „elhallgatva tisztelték" őt. Baloldali, szociáldemokrata múltja miatt megőrizte tekintélyét a politikai elit tagjai előtt is annak ellenére, hogy sem Aczél, sem Kádár nem szerették őt, még a régi időkből. Megkockáztatom: bőven volt mit törleszteniük Kassákkal szemben, aki világéletében az a fajta elvszerű baloldali volt, akinek makacs hajlíthatatlansága összeférhetetlen volt az illegális mozgalom és a későbbi pártadminisztráció magát a pártakaratnak meggondolás nélkül alárendelő logikájával. A frakciózás főbűnnek számított mind a mozgalomban, mind a hatalomgyakorlás idején. 3 2 Bár Aczél hasonlóan mélyről jött, mint Kassák, természete és a dolgokhoz való viszonya homlokegyenest az ellenkezője volt Kassákénak. Aczél felemelkedése során nagyon fiatalon került közel a progresszív polgári szellemi elithez. Legerősebb élményeinek egyike az volt, hogy tekintet nélkül az osztálykülönbségre, befogadta őt ez a kifinomult és a dolgokat bizonyos fölénnyel kezelni tudó értelmiség. Később, politikusként is merített ebből az élményből, és úgy képzelte, hogy az arany középúton lavírozva kiváló szerepet játszik. Mindenesetre, ha élete folyamán szóba jött Kassák neve, személyének megítélésében inkább vállalt szolidaritást az ízig-vérig polgári és konzervatív entellektüelekkel, mint a megrögzöttnek és fafejűnek elkönyvelt, alkalmazkodni képtelen 32. Mélyen elgondolkodtató, hogy 1974-ben, jóval a halála után, hagyatékának sorsa még mindig politikai ügynek számított. „A Kassák életműnek óriási kultúrtörténeti, irodalmi és művészeti jelentősége mellett, ma még kétségtelenül ható, aktuális politikai kicsengései vannak. A munkásmozgalmon belül folytatott vitái nem kerültek megfelelő történeti távlatba. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a kiállítás bizonyos témákat nem kerülhet meg, s ugyanakkor vannak olyan témák, amelyek tisztázása meghaladja egy múzeum lehetőségeit. "Az MSZMP KB kulturális osztályának feljegyzése a Kassák-hagyatékról Óvári Miklósnak, 1974. május 20., MOL 288.f.36/1974/20.őe. Óvári Miklós (1925-2003) tanár. Ebben az időben, 1958-1961 között az MSZMP Agit.-Prop. Osztály egyik vezetője. (Ezúton köszönöm meg Pécsi Verának, hogy a dokumentumra felhívta a figyelmemet.)
