Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Sasvári Edit: „A mi kultúránk nem lehet más itthon, mint külföldön"
A Kádár-rendszer 1959-re beleillesztette kánonjába a Rákosi-korból átvett absztrakcióellenességet. A korszak kultúrpolitikájának elvi eklekticizmusa viszonylag korán kialakult, a későbbi időszakban 3 T (tiltott, tűrt, támogatott) néven közismertté vált kategória-rendszer már 1957 kora őszén körvonalazódott. 1 0 A „tiltott" kategóriába a következő művészek kerültek: a rendszerellenes műveket produkáló művészek, az absztraktok és azok, „akiket nem szeretünk" 1 1. Egy pillanatra álljunk meg, és lélegezzünk mélyet ennél a három kategóriánál! Különösen az utolsón, a „nem szeretjük" típuson érdemes elgondolkodni, amely történetünkben is szerepet játszik. Az absztrakció - a szocialista realizmus szovjet eredetű doktrínája szerint - tehát továbbra is egyértelműen tiltottnak számított. Csupán egyetlen rövid epizódként tűnt fel nyilvánosan, a rendszer kialakulásának kezdetén, 1957-ben, a műcsarnoki Tavaszi Tárlaton. Hogy akkor kiállíthattak az absztraktok - köztük Kassák is -, az valószínűleg a forradalmat követő politikai turbulencia következménye volt, nem pedig elvi művészetpolitikai megfontolásoké. 1 2 De miért démonizálták a kommunisták az absztrakt művészetet? A II. világháború után történelmileg már - hódításai ellenére is - leszálló ágba kerülő, ám hivatalos ideológiája szerint magát még megújító forradalmárnak értelmező szovjet rendszer mindazokat 10. A főként az irodalomra vonatkozó, de a kulturális terület egészét érintő „Intézkedési terv"-et az MSZMP Politikai Bizottsága 1957. augusztus 6-i ülésén dolgozta ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Kossuth Könyvkiadó, 1979, 159-162. Kalmár Melinda is utal arra, hogy a párt ebben a helyzetértékelésében már meghirdette a 3 T elvét. Kalmár Melinda: Ennivaló és hozomány. Akora kádárizmus ideológiája. Lassuló idő sorozat, Magvető, Budapest, 1998, 86. 11. Aczél György levele Péter Jánosnak, 1960. március 11. MOL XIX-l-4-aaa-17.do-1960-43. doboz. 12. „1957 májusában, az ellenforradalom utáni zűrzavarban, amikor a párt illetékes osztálya és a Műv. Min. néhány hetes volt csak, akkor az első kiállításon volt egy absztrakt szoba. Azóta mi ennek az iránynak kiállítási lehetőséget a viták alapján, ami a Pártban, állami szervekben és a magyar művészeti életben lezajlott, nem adtunk. Ezt vállaljuk. Nem csak itthon, hanem nyugaton is, és csak megismételjük személyi álláspontunkat, hogy a kultúrában nincs exportés belső használatra szánt minőség, mint a textilanyagokban." Aczél György levele Péter Jánosnak, 1960. március 11. MOLXIX-l-4-aaa-17.do-1960-43. doboz.
