Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Sasvári Edit: „A mi kultúránk nem lehet más itthon, mint külföldön"
mentorai (Victor Vasarely, Étienne Hajdú, Pán Imre) szerint Kassák jó eséllyel indult volna ebben a mezőnyben. Ennek a késői, nyugati karriernek lett volna a nyitánya a kiállítás a Denise René Galériában. A kor szokásainak megfelelően a képek kiutaztatásához a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kellett beszerezni, mely utóbbi nem csupán a képek kiszállítására, hanem azok eladására is szólt. Az engedélyeztetési procedúrát a Magyar Nemzeti Galéria intézte, mivel akkoriban magánszemély intézményi háttér nélkül nemigen állíthatott ki külföldön. Sajátos tény és a korabeli magyar viszonyok kuszaságára jellemző, hogy a legtekintélyesebbnek számító hivatalos képzőművészeti intézmény, a Galéria állt intézményi háttérként a Denise René Galéria kereskedelmi kiállításának ügye mögé. A galéria tehát gondolkodás nélkül felvállalta a képzőművészeti szempontból tiltott, absztrakt Kassák Lajos-müvek külföldi forgalmazásának ügyét. Úgy tűnhet, hogy ezzel az a Galéria, amely a nemzeti művészet szocialista kánonját biztosítani hivatott intézmény volt, minden probléma nélkül, teljes mellszélességgel egyszer csak integrálta ebbe a kánonvilágba Kassákot. De tényleg ez történt-e? A zökkenőmentes ügyintézéshez eleinte azért sem férhetett kétség, mivel Kassák művészetét magyar részről éppen a Galéria akkori főigazgatója, Pogány Ödön Gábor méltatta a kiállítás katalógusában. 1 7 Látszólag minden szabályosan zajlott. Megérkezett a Nemzetközi írószövetség, a Pen Club francia tagozatának hivatalos meghívólevele is, amelyben arról biztosították a magyar államot, hogy Kassák Lajos az ő vendégszeretetüket élvezi háromhetes párizsi tartózkodása alatt. 18 Akkoriban ugyanis sem neki, sem más magyar magánszemélynek nem volt lehetősége arra, hogy egy ilyen hosszú külföldi utat meg tudjon fizetni. Különösen nem Nyugaton. Kassák tehát a francia Pen Club meghívólevelét is csatolta útlevélkérelméhez. Az idő előrehaladtával azonban egyre reménytelenebbnek 17. Louis Kassák. Galerie Denise René, Paris, I960. 18. Kassák Lajos levele Aczél Györgynek, 1960. január 27. Kassák Lajos párizsi kiállítására vonatkozó iratok, MTAAKH Ms. 6032/104-146.
