Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Szolláth Dávid: A forradalmárnő

Ezzel szemben Vas Istvánnál Eti kreatúrajellege csak a kapcsolatuk történetének elején hangsúlyos, és a lány elidegenítő bemutatása ebben a műben is egy szektaszerű mozgalom, a Munka-kör bírálatának célját szolgálja. Eti egy zárt, puritán és etikailag túlszabályozott modernista műhely terméke - mentes minden egyediségtől, önállótlan és nem nélküli. Eleinte egy Kassák tervezte blúzban jár (Nehéz szerelem /., 33.), mintha reklámfelület vagy önmagában jelentéktelen próbababa lenne. A „konstruktivista" ruhadarab birtoklást kifejező cégjelzés: „akkor még nem mertem volna Kassák lányára vetni a szemem". A blúz „mintha azt jelezte volna, hogy egy intézménynek, egy irányzatnak a része." (uo.) Az emlékirat narratív értékstruktúrájában minden, ami Étiben művi és mesterkélt, az Kassák rossz hatását mutatja, Eti kibontakozásának története pedig a Kassákkal való szembefordulásának történetével párhuzamos. A Kassák ellen fellázadó Kassák-tanítványok régi szokásait követve Eti avantgardistából először kommunista lesz - de ebben az időszakban még mindig járulékos elemek, furcsa mozgalmi szokások fedik épp csak nyiladozó, ámde lényegi jellemvonásait. A férfipulóver és a bakancs ekkor, a bécsi időszakban válik állandó attribútummá. A kapcsolat ezt követő ideiglenes válságperiódusában, amikor Eti újra Pestre és újra Kassák keze alá kerül, megint elveszti minden báját és idegen, torz, rikácsoló „mozgalmi megérává" változik a Munka-szavalókórus barna színű, előnytelen egyenruhájában. (Nehéz szerelem II., 42-43.) Eti külsejénekváltozása apró, de szimbolikus értékű elmozdulások sorozataként követi nyomon a kibontakozás, a nővé válás folyamatát (frizurák, tarka Lengyel Lajos: Nagy Etel táncaiból. Chopin: Prelude, 1930-as évek, in: Egy magyar táncosnő. Nagy Etel emléke, Cserépfalvi kiadás, Budapest, 1940