Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
függetlennek a kommunista párttól is." 5 0 Erre pedig azért volt szükség - s ez volt a másik politikai ok -, mert Kassák ránevelte a kört arra, hogy mindkét munkáspárttól távolságot tartson. Érdemes azonban észrevennünk a Justus gondolkodásában beállt változást is: míg Párizsból hazajőve a munkáskultúra lehetőségei izgatták, annak fórumait, megnyilvánulásait propagálta az Együttben és a Munkában, mert ezt tartotta az osztályharc legfontosabb médiumának, addig 1930-ra véleménye megváltozik, és érdeklődése a konkrét politikai cselekvés irányába mozdul el. A Munka-körből való távozás - ahol, mint ahogyan a szemtanúk leírták, mégiscsak a művészi alkotás volt az úr - tehát jelentős fordulat volt: egyrészt a kör lassan felmorzsolódott, másrészt reflektált, gondolatilag végigvezetett változás jelentkezett Justus gondolkodásában, harmadrészt - bár néhány évvel később - jelentős (ön)átértékelés következett be Kassák gondolkodásában is. 5 1 Ezt a kiábrándulást - mely Kassák művészetfelfogásában is tetten érhető - a külső, politikai, ideológiai változások mellett néhány személyes elem is motiválhatta, így többek között az a konfliktussorozat is, melyet a Munkakör, vagyis az ifjúmunkás és diákok adta hátország elvesztése jelentett. Nem véletlen, hogy a Megnőttek és elindulnak című regényt döntően mint a távozottakkal kapcsolatos gunyoros állásfoglalást, sőt mint bosszút tartják számon, amennyiben néhány regényalak és a kör egyes tagjai között számos könnyen felfedezhető analógia tárható fel. 5 2 Mintha a regény egyik dialógusa rezonálná Kassák véleményét: „Elromlottatok. Olyanok vagytok, mint a macskakölykök. Ha hét csöcse volna az embernek, akkor mind ott csüngnétek rajta, anyátokkal együtt." 5 3 50. Justus, Kassák a munkásmozgalomban, i. m., 59. 51. Standeisky Éva: Az (ön)átértékelő, in: Kassák, az ember és a közszereplő, Budapest, Gondolat, 2007,115-155. és Szabolcsi Miklós: Az átértékelt átértékelés: Kassák Lajos 1934-ben, in: Kassák Lajos Emlékkönyv, Fráter Z. és Petőcz A. (szerk.), Budapest, Eötvös Könyvek, 1988,45-55. 52. Vö. Csaplár Ferenc: Kassák korrajz-regényei, in: Kassák körei, i. m., 177-208. (Főként Vas István alakját érdemes itt kiemelni.) Lásd erre Vas, i. m., 861. skk. 53. Kassák Lajos: Megnőttek és elindulnak, Budapest, Pantheon, é. n. [1932], 146.
