Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
van kijelentéseiknek tétje, mert mind a politikai, mind a kulturális tevékenység szintjén a maximum volt a minimum. Szinte minden elgondolható mozzanat - itt még - a húsba mar. „Az »oppozíció« - írja Tábor Béla, a részben Munka-körből 1930 nyarán kivált társaság kapcsán - minden nem tökéletes szocializmust a »kapitalizmus« kategóriájába sorolt. Ebben rejlett intranzigenciája." 1 8 S ez a megváltoztatandók megváltoztatásával ebben az időszakban még a Munka körül gyülekező ifjak jó részére is igaz volt. (Az említett szakítás épp ennek az intranzigenciának a fenntartása okán volt szükséges; ráadásul Tábor Béla Szabó Lajossal az oppozíció „spirituális" magját képezte.) Igazi, rendíthetetlen - weberi értelemben vett - érzületetika ez, amely a világról és annak társadalmi megváltoztathatóságáról való spekulációiban a vannai mindig szembehelyezi a legyent. Az igazi, forradalmi hit - mely e társaság tagjainak gondolkodását mintázta ebben az időben - a jövőt mindig a jelen elé helyezi, s csakis az előbbi megvalósulta igazolhatja, hogy az utóbbiban véghezvitt tettek helyesek-e vagy sem. Persze ez az endogén, hevületre alapozott önmeghatározás a kör csoportdinamikáját másképpen, más szemszögből szemlélők számára már korántsem volt ennyire magával ragadó. „Ebben az álláspontban" - írja a „belső outsiderek" szemszögéből Vas István - „én akkor az irreális követelményekkel föllépő kritika okvetetlenkedését láttam a reális körülmények között létrejött alkotással szemben. A szocialista forradalom, vagy ahogy akkor sokan nevezték, az »orosz kísérlet«, sikerült, csak éppen (...) nem ott, nem olyan körülmények között, és nem olyan időben, mint ahogy a munkahipotézis feltételezte (...). De leginkább az választott el az oppozíciósoktól, hogy én a hibát nem az elvekben, hanem az emberekben láttam, és akkor már mit segítene - gondoltam -, ha a második és a harmadik Internacionáléból a negyedikbe lépnének át ugyanazok az emberek, ahogy a trockisták szeretnék." 1 9 18. Tábor Béla: Szocializmus, gnózis és oppozíció, in: Személyiségéi logosz. Bevezető és kommentárok a valóság őstörténetéhez, Budapest, Balassi, 2003, 247. (Kiemelés az eredetiben.) 19. Vas István: Nehéz szerelem, Budapest, Szépirodalmi, 1972, 758. (Az én kiemelésem.)
