Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Péter Zoltán: Kassák bécsi váltása

Az utolsó sor így hangzik: „én KASSÁK LAJOS vagyok * s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár *" A címhez képest itt sokkal bonyolultabb szerkezettel állunk szemben. A megoldás valahogy a következőképp rögzíthető: Aköltő 1922-ben magát beérkezettnek láttatja, mert tudatában van újító szerepének. A többes számú megfogalmazás elsősorban a konstruktivista művészekre utal. A fejük fölött elröpülő szamovár orosz eredetű hatalmi szférákra, kommunista diskurzusra, politikára utalhat, amely nem veszi komolyan az „új" és autonóm költőt.