Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Péter Zoltán: Kassák bécsi váltása

jelentősege Magyarorszagon persze ennel sokkal nyilvánvalóbb. O volt az, aki a magyar művészet és különösen az irodalom terébe egy új és sokáig megkerülhetetlen pozíciót, stílust, nézetet vitt be. Röviden: ő volt, aki az avantgárdot hivatalos művészeti ággá avatta Magyarországon. 4. A strukturális tényezők nagyban meghatározzák az alkotások milyenségét. 1. példa: Kassák művészete Magyarországon - tehát az emigráció előtt és után - társadalmilag jóval elkötelezettebb volt, mint Auszt-riában. Bécsben a magyar írók, művészek egy olyan nem természetes, a művészi autonómiát mesterségesen elősegítő struktúrába kerültek, amely összehasonlíthatatlan volt minden addigi és későbbi helyzettel. Ez a kivételes helyzet elsősorban abból adódott, hogy az emigránsoknak nem engedélyezték a politikába való beavatkozást. így, ha ettől eltekintettek, teljesen szabad kezet kaptak: azt írhattak, amit akartak. Az emigránsok elszigetelt társadalmi helyzete, a politizálás legitimitásának a nemzetközi konstruktivista körökben 1922 körül történt visszaszorulása, valamint Kassák belső késztetése, hogy művészi függetlenségét mindenáron megtartsa, szükségszerűen vezetett a váltáshoz. 2. példa: Kassák valószínűleg sohasem írta volna meg az Egy ember életét, ha a Bécsi Magyar Újság nem kéri fel erre a munkára, és különösen, ha Osvát Ernő nem készteti ilyen irányba. 3. példa: A ló meghal és a madarak kiröpülnek című poéma átfogó értelmezése aligha lehetséges a szerző 1922 őszén elfoglalt pozíciója és a vers létrejötte idején fennálló helyzet ismerete nélkül. Kassákot ebben az időben intenzíven foglalkoztatják a képarchitektúrában rejlő Ludwig Kassák-Ladislaus Moholy-Nagy: Buch neuer Künstler, Ma, Wien, 1922, borító: Kassák Lajos